|
|
 |
csupaszabo
 2003-03-18 07:50:10
|
46
|
Örülök annak a megállapításnak, hogy a vizslánál nagyobb kutyákat minden esetben, az ennél kisebbeket gyanú esetén kellene szűrni. Tökéletesen egyetértek vele. Egy gondom van: miért nem lehet a közepesen vagy súlyosan dp-s eredményt már az állatorvosi rendelőben feljegyezni a kutya származási lapjára, s ezzel a dp-s kutya tenyésztésben tartását megakadályozni? Mert olyan hülyék mindig voltak és lesznek is, akik még a súlyosan dp-s kutyájukkal is tenyészteni akarnak, saját mudis köreimből is ismerek ilyet vagy négyet.
Más. A testméret genetikailag determinálva van, ez tény. Ezen nincs is mit vitatkozni. Az is tény ugyanakkor, hogy ha egy 3-6 hónapos kölyköt túlzabáltatnak, és fél évesen eléri a majdnem felnőttkori testnagyságot, de súlyban már eléri a felnőtt méretet, nos nem hiszem, hogy ez az ízületeknek jót tesz. Gyerekeknél egyértelműen kimutatták, hogy az agyonzabáltatott gyerekek valamivel magasabbak, sokkal kövérebbek a kortársaiknál,és az ízületeik sokkal hamarabb, MÁR GYEREKKORBAN tönkremennek. Miért lenne ez másként a kutyánál? Vagy mi nem hasonló elven működünk? Akit a téma érdekel, ajánlom Zöldág László: A kutya tenyésztése és egészségvédelme című átfogó munkáját. |
|
|
|
baphomet
2003-03-17 22:44:28
|
42
|
részemről csak abból tudok kiindulni, hogy szerintem minden olyan kutyatartó, aki azért odafigyel a kutyája egészségére és nagyobb testű kutyája van, az elviszi egy röntgenre a kutyáját. még akkor is, ha nem tenyésztő. legalábbis én elvittem egyéves korában, mert rossz volt a megérzésem. sajnos bejött, mert diszpláziás. de legalább tudom, hogy mire kell figyelnem, hogy minél később kelljen mondjuk megműteni, ha arra van szükség. asszem, ez belefér a felelősségteljes kutyatartásba.
szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem azért vittem el röntgenre, mert az állatorvos kergetett az asztal körül, hogy márpedig próbáljam ki a csodás röntgengépét ;))) csak egyszerűen nem szeretném, ha pár év múlva szerencsétlen nem tudna már lábra sem állni. |
|
|
|
Ördögpirula
2003-03-17 22:14:13
|
41
|
Tápok és a diszplázia: elhangzott, hogy jó minőségű táppal hirtelen és extrém nagyra meg lehet növeszteni egy állatot. Ez elég nagy szamárság: a testméretek genetikailag meghatározottak, ezen egy táp nem tud változtatni. A dolog inkább csak fordítva működik: rossz minőségű tápon tartott állat csökött marad, soha nem éri el azt a méretet, amit rendesen etetve elérhetett volna. Fehérjemennyiség: a jobb tápgyártók nemcsak kor szerint, hanem testméret szerint is változtatják a tápok összetételét. Egy maxi kutyatápban sokkal kevesebb a fehérje, mint egy miniben. És mégis a diszplázia a nagytestű fajtákban a gyakori. Természetesen a csúcsminőségű tápok mellett már semmilyen vitamin és ásványi anyag kiegészítésre sincs szükség, tehát ha ezeket mégis együtt adják, akkor a túladagolás okozhat ízületi elváltozásokat.
KÖSZÖNÖM!!!!!!!
Végre Valaki le merte írni!
Naponta küzdök az önjelölt hozzáértőkkel,akik 1 kutya félreetetése után már nagyban osztják a tudást:ne etess táppal,mert árt a kutyának!Csak a végén kiderül,hogy a minőségi táp mellé milyen plusszokat adott a kutyának(kálcium,husikahegyek),és a gondjait nem a kiegészítéstől,hanem a sz@r minőségitáptól szerezte a kutya.....
PL amikor szóváteszi a maxijuni fehérjetartalmát,viszont ad még mellé mellehusit.....
Igazodjál ki ezeken....
Én nem akartam ezt leírni,mivel én nem vagyok hozzáértő,de még1x köszönöm!
ÖP |
|
A hozzászólás:
 |
|
Wet RinR
2003-03-17 19:20:29
|
38
|
Mivel a témában az állatorvosok érintettek (nyakig), így itt az ideje, hogy én is hozzászóljak. A legtöbb kollégámmal ellentétben én nem kaptam dührohamot a cikk elolvasásán, inkább mulatságosnak találtam a megállapításokat. Szerencsére a cikk a Kutya újság Vita rovatában jelent meg, így a tényszerűség nem kérhető számon. Számomra a cikk egyértelmű: egy tenyésztő (küllembíró, agrármérnök) kijelenti, hogy tenyésztéssel (szelekcióval) semmit nem lehet tenni a diszplázia ellen, az egészért az állatorvosok és a tápgyártók a felelősek. Azért nekem is lenne néhány érvem:
- Egyetemistaként a nyolcvanas évek közepén jártam egyetemre (budapesti ÁOTE). Itt sajnos napi probléma volt, hogy 5-6 éves németjuhászokat kellett elaltatni, mert már járni sem tudtak a diszplázia miatt. Akinek volt már ekkoriban is kutyája, az emlékszik, hogy tápot ezek szinte sose láttak. Nekem párszor hoztak Bécsből Pedigreét, a kutyám sose tudta, hogy megegye vagy játsszon vele.
- Ma állatorvosként egy „jobb” budai kerületben dolgozom. Itt az összbevétel 6-8 %-a a nem orvosi tevékenység (táp, bolhanyakörv, sampon, stb). Elenyésző. Ízületi bajokkal átlagban heti 1-2 beteget látunk (télen kicsit több, nyáron kevesebb). Ezek nagy része is már évek óta szenved, így főleg receptírás miatt látjuk őket. Egy sebészeti klinikán nyilván más a helyzet, de ebből alig pár van az országban. Ezek után meg lehet ítélni, hogy mennyire vagyok érdekelt abban, hogy a tápokkal tönkretegyük az állatok ízületeit.
- A gondos tenyésztés (mert ilyen is van, nem csak kutyagyártás) eredményeként, ma, amikor szinte minden kutya kap tápot is, sokkal ritkább a súlyosan diszpláziás kutya, mint mondjuk 10 éve. A kutyákat is max. 10-12 évesen kell emiatt elaltatni és nem 5-6 évesen. Tény, hogy a jobb röntgenek miatt többször sikerül megállapítani a betegséget (és nemcsak a csípőben, hanem a könyökben és a vállban is), de megfelelő életmóddal, gyógyszerekkel és műtéttel (ez a legritkább) a diszpláziás állatok is tünetmentesek maradnak. Nyilván sok állatorvos reklámozza a röntgenezést, ha már vett egy röntgengépet: szerintem a vizslánál nagyobb kutyáknál érdemes megröntgeneztetni a csípőt, mert a korai észrevétel segít megelőzni a nagyobb bajt. Ennél kisebb kutyánál csak akkor kell, ha valami gyanús.
- Tápok és a diszplázia: elhangzott, hogy jó minőségű táppal hirtelen és extrém nagyra meg lehet növeszteni egy állatot. Ez elég nagy szamárság: a testméretek genetikailag meghatározottak, ezen egy táp nem tud változtatni. A dolog inkább csak fordítva működik: rossz minőségű tápon tartott állat csökött marad, soha nem éri el azt a méretet, amit rendesen etetve elérhetett volna. Fehérjemennyiség: a jobb tápgyártók nemcsak kor szerint, hanem testméret szerint is változtatják a tápok összetételét. Egy maxi kutyatápban sokkal kevesebb a fehérje, mint egy miniben. És mégis a diszplázia a nagytestű fajtákban a gyakori. Természetesen a csúcsminőségű tápok mellett már semmilyen vitamin és ásványi anyag kiegészítésre sincs szükség, tehát ha ezeket mégis együtt adják, akkor a túladagolás okozhat ízületi elváltozásokat. Zsolt
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
