|
|
|
|
 |
LvT
2003-02-19 11:38:02
|
23
|
Jut eszembe még:
- A baszkban főnév (pontosabban: főnévi csoport) csak ritka és jól körülhatárolt esetekben nem állhat determináns nélkül, így nem létezik "Almát eszem" típusú kifejezés csak "Egy/az almát eszem.".
[* Nem kell determináns: tulajdonnevek esetén (ezek ui. determináltak), a határozói használatú -z instrumentálisrag előtt (pl. euskaraz 'baszkul', eskuz 'kézzel'), ill. Lehendakari izendatu zuten 'Elnökké nevezték ki' típusú névszól állítményokban.]
- A baszkban nincs jele a többes számnak: a névelő alakja tér el egyes, ill. többes számban (egyes számban -a, többes számban abszolutívuszban -ak, a többi esetben -e [többes számban speciális közelre mutató névelői forma van: -ok ill. -o; ilyen megkülönböztetés van a macedónban is]).
- Meg kell említeni, hogy a baszk is ismeri a nyelvtani nemet:
* Kifejezi az élő-élettelen kategóriát: a helyragoknál a főnév (főnévi csoport) és a rag közé élőlények esetén egy -ga- toldalék ékelődik be (egyes számban opcionálisan). A felosztás nyelvtani jellegére utal, hogy az élő és élettelen közti különbségtétel nem teljesen biológiai alapon történik, pl. az ideia 'ötlet, idea' szó élőnek számít. Ugyanezek toldalékoknál élettelen esetben -ta- morféma szúródik a rag elé, ha a főnév (főnévi csoport) nem visel többes számú névelőt.
* Tegezett egyes szám második személyű ergatív ("nork") és datív ("nori") ragozásnál eltérőek a személyragok a biológiai nem szerint: hímnemben -k/a, nőnemben -n/na, pl. Ni hiri etorri natzaik 'Én hozzád [férfihez] jöttem', ill. Ni hiri etorri natzain 'Én hozzád [nőhöz] jöttem'. (A baszk mondatok analízise: Ni hi|ri etorri na|tzai|k 'Én te|nek jött én|van|neked(hím)')
Ezek azért elég jelentős eltérések.
(A baszk nyelvtan iránt mélyebben érdeklődőknek ajánlom: http://www.ehu.es/grammar/index.htm. Akit csak a tipológia érdekel, haszonnal forgathatja ezt: http://www.eirelink.com/alanking/BasqIntr.doc (HTML-ként)) |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2003-02-19 09:01:43
|
22
|
Kedves Onogur!
> Nincs nyelvtani nem, (ilyen téren, hogy állunk a sumérral?)
A sumerben volt nyelvtani nem: az élő és élettelen megkülönböztetése.
> Alanyi és tárgyas igeragozás, plusz még kétféle is.
A baszk ergatív nyelv, a magyar nem. (Ez a kétféle "tárgyas ragozás" élesen megkülönböztetendő). Ha viszont ilyen téren mocorgunk, akkor inkább inkorporáló sajátoságai vannak, mert egyes igék a "direkt tárgy" és az "indirekt tárgy" számát személyét kifejezik. |
|
Előzmény:
 |
Onogur
2003-02-19 00:42:59
|
20
|
Üdv minden baszkolónak!
Én is közreadom a kis gyűjteményemet, mely a napnál fényesebben igazolja a rokonságot:
Agglitunáló nyelv, mint a dravida is, de van ilyen az ausztrál nyelvek között is.
Nincs nyelvtani nem, (ilyen téren, hogy állunk a sumérral?)
Alanyi és tárgyas igeragozás, plusz még kétféle is.
Ők is szeretik az ikerszavakat, de hol nem.
És a fő érv: Sebestyén Márta baszk sziveket melengetően tud népdalokat énekelni.
Tehát?
Üdv: Onogur :-) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|