Keresés

Nem feltétlenül. Ez olyasmi dolog, ami benne él az ember kollektív tudatalattijában (lásd Jung).
Megnyilvánul pl. a szexuális életben is. Természetes dolog, nem kell megtagadni, de túlzásba vinni se. Főleg nem közszemlére tenni

Nos ez igy van, igy korrekt, ugyanis az Angel-ben sem minden rész sz@r. "Csak" a 95%:-)). Az a pár rész amit végig láttam, egész jó volt. Fel is lelkesedtem, hogy na végre..., de aztán mégse.:-((
Az alapötlet egy TV-sorozathoz képest üditő volt az elején.
Kis kikapcsolódásnak jók voltak Anne Rice-hez képest/mellett. Akár hasznos is lehet: valami tini pont az "aranyos" Angel vagy a "jó nő" Buffy miatt kezd foglalkozni a vámpirokkal. Aztán olvas valami komolyabbat és beleássa magát rendesen. Utána valszeg nem néz többet A/Buffyt:-)). De nincs is ezzel semmi gond. A zenében is igy működik, először mindenki divatmajom, mert az adott "nyáltenger" médiából ezt jut el hozzá. Mert ne mondja nekem senki itt közületek, hogy nem valami "épp divat" film/sorozat/könyv/rpg alapján harapott a témára.

üdv: rozsoma

Másik kapcsán, azért az javasolt, hogy ne csak ezekkel foglalkozz! Ismered a mondást,
Add meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené. :)

Na ez másra is igaz. Célszerű sokoldalúnak lenni.
Bár persze nem kell ettől még sz*rokat nézni, a tv-n, csak tudjál róluk beszélni, kérdezni. (Névleg miért nem nézed, mit utálsz benne, mások miért nézik, miért népbutítás, miért kell, stb...)
Persze ez sem kötelező, csak néha nehéz és magányos, ha faltörö kosként rohansz Against the Grain.