Keresés

Részletes keresés

H_G Creative Commons License 2003-01-24 15:25:58 7
Az én orvosnőm rendes volt, följött időnként megcsinálni olyan apróságokat, ami az ápolónők dolga lett volna és b...tak elvégezni. (Maga a műtét sem volt túl kellemetlen, leszámítva a hányingert, de ez itt tkp. offtopik.)

A hozzászólás:
Broe Creative Commons License 2003-01-24 13:57:52 6
Hát én nem fizettem az aneszteziológusnak, és még mindig élek.
Úgy gondolom, hogy életünk során annyit perkálunk a TB-nak, hogy egyszer igazán bealtathatnak rendesen...
A professzor bácsi meg rengeteg zsét kapott és ugyanúgy leszarta a fejem, még vizitelni sem jött fel, mikor már majdnem elájultam és fájdalmaim voltak, akkor lebotorkáltam egy betegtárs segítségével és végül két doki (egyik sem az én orvosom) segédkezett, hogy kicsit jobban legyek.
Úgyhogy minden orvos bekaphatja. Sztem az orrsövényt jobb volna altatásban, mert elég gáz, mikor törik el az embernek az orrát... ; )
Hajrá-hajrá! Utána SOKKAL jobb lesz!
Előzmény:
H_G Creative Commons License 2003-01-24 12:04:18 5
"Az altatásról még annyit hogy szerintem a legtöbbször lehet altatni, csak éppen kényelmetlenebb az orvosoknak."

Nem az orvosnak, ő épp hogy kényelmesebben dolgozhatna rajtad altatásban, a pluszmunkát meg úgyis külön anaszteziológus végzi. Neked jobb altatás nélkül, mert annak borzasztó előre nem látható szövődményei lehetnek, amikbe bele is lehet halni (pl. a savas gyomortartalom letüdőzésébe) vagy megvakulni, mert a retina nagyon kényes a kapott oxigén mennyiségére stb.
Egy gyerekkori nagy műtét után nekem is maradt egy kis heg a jobb retinámon -- ez persze messze van a vakságtól, de azzal a szemmel nem látok 100 %-os élességgel, semmilyen lencsével.

(Amellett ott a kisebb kényelmetlenség is: ha altatás, akkor az aneszteziológusról is informálódnod kell és "persze" külön fizetni annak is.)

Az orvosod valszeg a saját osztályának a gyakorlatát mondta, mert ahol én voltam mandulakivételen (Szt. János, '98), ott csak a kisgyerekeket altatták automatikusan. Az ottani szobatársaim többsége orrsövényműtétre jött és (noha átlagosan kemény pasiknak látszottak) nagyon szenvedtek-szentségeltek utána -- sokkal inkább, mint mi "mandulások" -- és egybehangzóan állították, h. ha tudják, milyen érzés, nem vállalkoztak volna rá. De ebben nem volt különbség az érzéstelenítettek és az altatott között: ő is felébredt végül és utána uúgy jött az igazán rossz szakasz, mint a többieknek az érzéstelenítés elmúltával.

Tehát, SZVSZ: ha nem muszáj, ne csináltasd meg. Ha piszkál az asszony a horkolásért, válj el :-/ Ha viszont tényleg szükséges, akkor helyi érzéstelenítéssel!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!