|
|
 |
h8
2003-01-14 15:23:22
|
239
|
Igaz, persze, "megmaradásra" tanítanak, de egy esztétának/irodalomkritikusnak nem kell feltétlenül figyelembe vennie az adott társadalmi/történelmi közeget, melyben a mű született, csak magát a produktumot.
Mint írod, a Rézkígyó volt, melyre nem emlékeztem, viszont az "ördög hozta" kifejezés határozottan rémlik belőle, (bár az már nem dereng, hogy milyen álomjelenet van ott éppen), úgyhogy szerintem határozottan a pokol előtt várakoznak a bebocsátásra az arra érdemesek. |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2003-01-14 15:02:54
|
238
|
Kedves h8!
Érdekes volt olvasni, hogy számodra túl didaktikus volt az "Elvész a nyom" c. regény, de bevallom őszintén, nem nagyon értem, hogy vajon miért mondod ezt? Érdekelne erről a véleményed.
Utánanéztem, valóban a "Rézkígyó" c. regényben van az általad leírt jelenet, de hogy a "pokol kapuja előtt" történik-e, az már nem egyértelmű. Mint az sem, hogy ennek a mesének? a főhőse saját maga-e.
"Kezdte elveszteni a türelmét velem.
- De bajt csak okozott, ember?
Vállat vontam.
- Nem tudok róla.
- Ember – mérgeskedett -, hát politikával csak foglalkozott?
Gondolkozzék.
- Foglakozott a keserűség – mondtam.
- Hát valamiféle pártnak csak volt a tagja?! – ordított rám kétségbeesve.
- Én aztán nem."
Szóval, úgy vélem, ez alapján egy kicsit elhamarkodott Wass Albert hitelességének megítélése.
(Érdekes, amikor a könyvet olvastam többször "A kis herceg" jutott eszembe. Számomra inkább ez lenne didaktikus.)
Úgy gondolom, hogy a Wass Albert művek javarészt nem Erdély visszacsatolását követelik, hanem "erőt és biztatást sugároznak, hogy felül kell emelkedni minden emberi gazság ellenére a megpróbáltatásokon".
Szerintem sok bíráló, címkéző kritikus másként értékelné Wass Albert munkásságát, életművét, ha empatikusan közelítene erdélyi nemzettársaink (és a halálra ítélt író) tragédiájához. |
|
Előzmény:
 |
h8
2003-01-13 14:13:26
|
232
|
Mivel nem értem rá eddig, s nem akartam a levegőbe dobálozni azzal, hogy "úgy emlékszem a Rézkígyó kevésbé tetszett, de azt már nemtom miér..." vagy az Elvész a nyom nekem túl didaktikus volt, edddig se privátba se a fórumon nem, de most itt.
Default: utálom a politikát, irtózom attól, ha egy írót politikai szemlélete alapján értékelnek, s még jobban ha egy pol.-i irányzat kartolja fel, kijeletve, hogy az ő szócsövük volt, holott szegénynek egyszerűen küldetése(hivatástudata, missziója, keresztje - ki hogy nevezi) volt.
Másrészt nagyon szeretem a Népszabadság kulturális rovatát (Kell mentegetnem magam azzal, hogy a többi részét ne olvasom?), etért zavar ha valaki saját pol.-i szűrőjén keresztül értékeli. Ezért estem a nagyképűen kinyilatkoztatás vétkébe, ahelyett, hogy korrekten azt írtam volna "_szerintem_ vannak Wass Albertnek _számomra_ kifejezetten rossznak tűnő munkái."
Kezdejem rögtön azzal, hogy számomra nem hiteles, mikor azt írta a pokol kapuja előtt álló, saját magát megformáló hőséről (nem tudom hol, ezeknek akartam utánanézni, hogy ne a levegőbe beszéljek - talán pont a Rézkígyóban), hogy soha nem volt köze a politikához. Nem hittem el, mikor azt mondták, hogy tagja volt a soproni nyilas kormánynak, de számomra az egész élete egyfajta politikai állásfoglalás is. Márpedig nem volt reálpoilitikus. Erdély visszacsatolását követelni szép, magasztos ízes nyelven, a megraboltak fájdalmával elismerésre méltó tett. Újra és újra ezt "szajkózva" szerintem nem érte el mindig ugyanazt a színvonalat. Ezért vélem úgy, hogy az életművön belül a túlzottan didaktikus ízű könyvek általam szemrebbenés nélkül a rossz kategóriába sorolandók. Minden szerzőnek vannak jobb s kevésbé sikerültebb alkotásai. Magam részéről nem osztom azt a nézetet, hogy "ha Albert bácsi könyveit egymás mellé teszi valaki a polcon, megkapja a minden napra szóló evangéliumot, a magyar Bibliát". Bár kétségkívül jól hangzik ilyesmit egy szószékről elmondani.
Mit is szándékoztam még írni? Rögvest elolvasom a pongyola fogalmazásom miatt nekem címzett többi felvetést. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|