Keresés

Részletes keresés

papetti Creative Commons License 2003-01-10 13:55:36 6
Attol meg, hogy a kaosz determinisztikus nem biztos, (sot altalaban nem,) hogy le tudjuk irni, meg tudjuk mondani az allapotat hosszu tavon. Vegyuk alapul az idojarast, amibol ugye kiindult a kaosz. Egy igazan jo meterologus egy nagyon pontos adathalmaz segitsegevel is csak rovid idore tudja megjosolni az idojarast. Pedig abbol indultunk ki, hogy determinisztikus. Azonban egy masik rendszerben, ami mondjuk nem annyire bonyolult boven barmennyire elore tudunk josolni. Tehat hetkoznapi ertelmben az egyik {I}kvazi{/} kaotikus a masik pedig rendezett.

Na mindegy azt akarom ebbol az egeszbol kihozni, hogy a rendnek es rendezetlensegnek, mint tudjuk van meroszama, tehat nem csak a ket veglet letezik.

A kaosszal az a baj, hogy nemlinearis, ez a fizika es a mernoki tudomanyok legfobb ellensege. Midnig ugy probalnak megoldani egy feladatot, hogy linearizaljak. Tehat mar maga a szo is azt tukrozi (szerintem), amit eloszor ereztek egy ilyen rendszer tanulymanyozasanal. A rend es rendeztlenseg meg egyfajta tudomanyos blablanak is felfoghato. Mint tudjuk a kaoszt eleg erosen statisztukus fizikai oldalrol is meg lehet kozeltiteni. Amit te mondasz az pont azzal kapcsolatos. Egy tipikus statisztikus fizikai dolog az entropia is (meg hotani...), annak sincs igazan jo szemleletes magyarazata, de a rend es rendezetlenseg abban van elrejtve. Tehat az, hogy nem erted miert kell ezt eroltetni, talan azert van, mert te egy masik, elmelet szintjen egyszerubb oldalrol kozelited meg. Ha szamolni akarsz a kaotikus rendszerekkel, akkor van szukseg ehhez hasonlo fikciokra. De mint emlitettem ez sok mas teruleten is igy van, mar klaszikus fizikaban is. Pl. gravitacio, mindenki tudja mi az, viszonylag egyszeru jelensegnek tunik, elmagyarazni is egyszeru: a targyak vonzak egymast. De ha tenyleg jol le akarod irni, megmagyarazni minden kis anomaliajat igen bonyolult elvont fogalamakat kell bevezetned: pl.: gravitron.

A fraktalis dimenzio valtozas pedig osszefugg azzal amit mondtam. Ha egy fraktalt mozgatsz, akkor megvaltozik a terkitolto jellege, tehat mas lesz a dimenzioja, igy mar semmi abszurd nincs benne. Megegyszer mondom ez {B}fraktalis dimenzio{/B}. Persze, mint emlitettem sok mast is jelent, de ez talan a legszemleletesebb.

Sokszor az a baj az ilyen es ehhez hasonlo tudomanyok hetkoznapi nyelvre valo leforditasaval, hogy elvesznek a reszletekben. Nem a lenyeget emelik ki szemleletes modon, hanem valami egeszen elvont matematikai fikciot probalnak "megetetni" a kozneppel. Marx professzor meg a vizsgan is mindig gondolkodtato kerdeseket tett fel. Peldaul mi az ido, definialja az inercia-rendszer fogalmat es mondjon ra egy {B}valos{/B} peldat. Meg hasonlok. Az en regi fizika tanarom is annak a hive volt, hogy olyan tanredet kene bevezetni, aminek semmi koze a kepletekhez. Az elveket kell megerteni!

Szamodra nem ertheto a dimenzio meghatarozas? Melyik resze? Mert kene barmi szogmozgast bevezetni?

Mar a szamitas menetebol is sok minden leszurheto...

A hozzászólás:
bigus dicus Creative Commons License 2003-01-09 13:26:46 5

(Káosz)
-rendben van amit mondasz,
de a káoszt,(mint meghatározott öszetett változás)- a renddel való szemben állitásakor,úgy vizsgálják/tárgyalják,hogy a változások,állapotok,mozgások viszonyait,mintha egyik a másik irányába ható folyamatnak tekinthetnék.
-a rend-káosz relációt,pont köznapinak érzem és igy nem értem,hogyan vethetö össze,egymással.
A rend,rendezettség fogalmát egyfajta hibás kiindulási,felvetésnek tartok a káosz leirásában.

(fraktál)
-a dimenzió/k meghatározása,álltalában nem érthetö.A térbeni kiterjedés,a tér szerkezetének ismeretét feltételezi-ennek nem vagyunk birtokában.
-a fraktálok esetében, egy szög mozgást vezetnek be,mint dimenzió változást,ami tört értékekhez vezet,de azon kivül,hogy nehezen felfogható,nem is igaz.
A dimmenzió változás a fraktálok esetében,csak szög mozgás,igy például, minden görbe mozgás egyben komplex dimmenzió változás lenne,ami abszurdum...

Előzmény:
papetti Creative Commons License 2003-01-09 12:43:28 4
Uj vallas?

A kaosznak van koznapi es tudomanyos jelentese. A tudomanyos megkozeliteseben a kaosz nem koznapi ertelemben "kaotikus". Egy olyan nemlinearis rendszert jelol, ami kis kezdeti kulonbsegeket az ido mulasaval felnagyit. Pl. ket auto egymas mellol indul egy uton, ugy hogy az autok kormanya ki van kotve es ket ugyan olyan auto. Hiaba vannak kozel egymashoz ha az ut csomo godorrel tarkitott el fognak tavolodni egymastol. Tehat bonyolult rendszer, ami nagyon sok mindentol fugg, de alapvetoen determinisztikus. Kaotikus egy hangyaboly mozgasa, vagy az idojaras (egyebkent ebbol indult az egesz). Pedig tudjuk, hogy determinisztikus.

A fraktal is tipikusan tudomanyos fogalom, csak kicsit elvont. Mert mi az, hogy egy fraktal dimenzioja 1,84. Ez csak a terkitolto jellegere utal. Ez FRAKTALIS dimenzio. Arra utal, hogy a 2d-s teret az a fraktal nem tolti ki teljesen. Persze sok mast is jelent, de ez szerintem eleg szemleletes.

Ez ugyan olyan, mint amikor azt mondjak, hogy egy rendszer leirasahoz 10 dimenzios fazister kell. Ez csak egy elmeleti fikcio, valojaban csak annyit jelol, hogy 10 fuggetlen valtozo adja meg a rendszer allapotat.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!