Keresés

Részletes keresés

Penngaladiel Creative Commons License 2002-12-27 19:02:26 275
Kedves Jarog, azt mondhatod, hogy a könyv neked nem tetszett, de ahhoz szerintem nincs jogod, hogy azt mondd: rossz. Nagyon sok érték van benne, és bizony, ahhoz, hogy az ember megértse, hogy tulajdonképpen miről is szól, kell bizonyos érettség. Nekem akkor is tetszett, amikor először olvastam jó 10 éve, de most újraolvasva sokkal többet mondott, megértettem olyan dolgokat, amelyek elsőre furcsák voltak. Ezért mondtam, hogy fel kell nőni hozzá... (És én angolul is olvastam, a nyelvezetében meg külön is fantasztikus, és a versek is élvezhetőbbek, mint az - egyébként szenzációs - műfordítások.)

Ami az első film végét illeti: még tovább is mentek, mint ahogy a könyvben vége volt az első kötetnek. És nem is hagyták abban a hatalmas bizonytalanságban a szereplőket, ami a könyvben a feszültség és izgalom forrása, hogy a Szövetség tagjai semmi biztosat nem tudnak egymásról. Ha már ezt a feszültséget feloldották, akkor igenis jó, hogy itt ért véget. A második kötet eleje az első film végére, a kötet vége (Banyapók) pedig a harmadik filmbe került. Lehet kritizálni, de szerintem ezzel is a lehetőségek szerint lezárták a filmeket. És végtére is, az egész "trilógia" egyetlen nagy film, csak három "kötetre" bontva.

A hozzászólás:
Jarog Creative Commons License 2002-12-27 05:34:42 274
Üdv!

Nos, hosszú-hosszú évekkel ezelőtt én is olvastam a GYU-t. Elsőre nem bírtam átrágni rajta magam, annyira unalmas, dagályos volt. Sok-sok fölösleges leírás, említésre NEM méltó események elmesélése. Másodszorra (kb. 2 évvel később) azért csak sikerült. A könyv rossz, gyenge. Nemcsak az unalmassága, szükségtelen hossza miatt, hanem a szereplők ultra-gyenge megformálása miatt is. Fehér és fekete, semmi más. Mesének elmegy...

Ezzel szemben a GYU-film első része egész jóra sikeredett. Kimaradtak (szükségképpen) a hosszas, uncsi részek és a szereplők ábrázolása sem olyan egysíkú, igaz ez utóbbi csak annak "köszönhető", hogy a film egyetlen lényege: a LÁTVÁNY. Mély, komoly színészi alakítást hiába is keresünk benne.
A látvány azonban nagyon szép, tényleg hangulatos.
Ellenben a film vége csapnivaló. A hollywoodi filmek tipikus VÉGSŐ PÁRBAJA, a gonosz uruk-hai vezérrel. Gagyi. Nagyon. Én, mint aki a könyvet olvasta, úgy álltam fel a film után, hogy "atya isten, mi volt ez itt a végén? uhh..". Mondani sem kell, hogy a könyvben ilyesfajta jó-gonosz párbaj nincs is ebben a jelenetben... Határozottan állítom, hogy az első résznek ott kellett volna véget érnie, amikor kijutottak Moriából, hogy a könyvet nem olvasott nézők is sikerélménnyel, VALAMINEK A VÉGÉN álljanak fel a székükből. Így, hogy szétszakadt a Szövetség és egy újabb évet kell várni a folytatásra. Nem sikerült túl szerencsére.
Az már csak mellékes, hogy Liv Tyler felbukkanása (szintén a hollywoodi maszlag: a sztárszereplők fontossága) teljesen a filmbe nem illő, a könyvtől eltérő és a lovas jelenete abszolút nevetséges...

A GYU 2-t, A Két Tornyot látva...
Ismét csak gyönyörű látványról mesélhetek. Sajnos a sztori megmarad mesének, az élesszemű, reális, haditechnikához valamicskét is értő, stb. nézők számára eléggé hiteltelennek. Előnye, hogy a cselekmény pergő és izgalmas.
A Legolas-fanokat azonban el kell szomorítsam. A számítógépes trükkök segítségével Lego-val olyan mozdulatokat hajtatnak végre, amelyek a B-kategóriás akciófilmekbe illők. Abszolút illúzióromboló.
Természetesen ebben az epizódban is akadnak olyan jelenetek, amelyet a könyvet ismerő néző csak megmosolyog. :)

Penn

Az a kijelentésed, hogy "akinek nem tetszett a GYU, az nőljön fel és olvassa el újra" nagyon durva és egyoldalú. Mintha szükségszerű lenne, hogy egy-egy irodalmi mű mindenkinek tessen. Holott ez egyszerűen lehetetlen.
Szerintem a GYU, mint könyv rossz, mint film egész korrekt.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!