Keresés

Részletes keresés

Nocturnal Creative Commons License 2002-12-06 11:01:06 170
"kicsit" off, de azért végszóként még jó.

Hogy tudnának-e érdekes, érdekfeszítő ötperces előadást tartani? Ezért tanár a tanár, nem? Hogy elolvasson életében kétszer-háromszor egy könyvet, átfussa, Wass Albertről és mindenkiről, akiről komolyan egész órát akar tartani, és ami megfogta, azt elmesélje belőle. Amúgy is, amit én itt elolvastam, abból már nyugodtan össze lehetne ütni egy óra elejét.
Mert azt ugye ne felejtsük el, hogy valaki a szakmáját jól csinálja, ne pénzért...
Hozzáteszem, nekem óriási mázlim volt, mert egy író, nevesül Féja Endre volt a magyartanárom, aki rengeteget mesélt pl. arról, ahogy Móricz Zsigmond "bácsinál" voltak pár évesen apucival, és hogy a kutyus Krajcár volt, hogy a legnagyobb szegénységben is legyen otthon egy krajcár :-)

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2002-12-04 20:17:35 168
Ez valóban nagyon jól hangzik.
Sajnos azonban úgy tűnik számomra, hogy a pedagógusok nem lennének felkészülve a módszertan alkalmazására. Szerinted tudnának Wass Albert (Márai, Hamvas...) munkásságáról érdekes, ismeretterjesztő előadásokat tartani?
Szóval egy kicsit pesszimista vagyok, bár tévednék.
Előzmény:
Nocturnal Creative Commons License 2002-12-04 11:42:21 166
Igazad van, teljesen! Igazából csak a felszínre akartam hozni a témát :) bocs, ha már van egy topik mondjuk azzal a címmel, hogy "tanítsunk-e kötelezőt suliban"... ;o)))))

Nah. Abban igazad van teljesen, hogy aki fiatalkorában nem tanul meg olvasni, az valószínűleg felnőttkorában sem fog. Teljesen egyetértek. Pont ezért dilemma ez az egész, elég sokáig ücsörögtem a beírásom előtt és után, hogy van-e erre megoldás? És gondolom nem én vagyok a hülye, mert azért elég sok embert foglalkoztat a dolog és mindmáig nincs rá korrekt megoldás, amit el is fogadtak.

A volt magyartanárom (Féja Endre) egyik ötletét vegyíteném össze magammal, talán ez az, amit nagyon jónak tartanék. Ha sokkal kevesebbet, és mégis többet tanítanának irodalmat. Ezt úgy értem, hogy mi hat éven keresztül tanultuk a különböző írókat-költőket, és így is elég nehéz volt. Nyolc évbe mondjuk korrektül belefért volna. És ezt úgy kéne csinálni, ahogy régen. Az iskola ne információtömés legyen liba módra, hanem egy beszélgetés. Mind egy magyar szakkör, vagy fakultáció. Nem kell minden művet alaposan végigelemezni... minek? Egyet-kettőt, ami többeket érdekel, amit olvasnak. Sokkal emberközelibb, és élvezhetőbb is. Ráadásul így "elemezni" is jobban megtanul a diák, nem lesz olyan száraz, buta, sablonos. A módszer a következő: a tanár kijelenti, hogy egy hónap múlva - mondjuk - az Elvész a nyomról beszélgetnek egy órát, és aki akarja, elolvassa, vagy legalábbis beleolvas. És akkor 45 perc: bejön a tanár, mesél Wass Albertről, egy kis életrajz, egy pár érdekes sztori, 10-15 perc, és a diák ekkorra már izgatott, hiszen ez érdekes... és ekkor jön a diskurzus: aki olvasta, mesélje el a kedvenc részletét, hogy tetszett, miért tetszett, ki a kedvenc figurája... közben pedig el lehet pöttyinteni, hogy igen, a személyiségrajz milyen jellegzetes ennél az írónál, meg hogy Erdély volt a fontos... erre szerintem nyugodtan rá lehetne nevelni a fiatalokat. Helyesebben szoktatni. Ez az olvasásnak egyébként is alapelve: nem csak sztorit olvasok, hanem el is kéne gondolkozni rajta, meg kéne érteni. Hírhedt adat, hogy a Magyarországon élők igen csekély százaléka tud Olvasni. Tehát sajnos funkcionális analfabéta. Még a sokat szidott Amerikát is alulmúlva?...
Csak hát ahol ma a magyarországi (irodalom)oktatási színvonal van, ez elég zűrös... Sajnálatomra.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!