|
|
|
|
 |
Gergo73
2002-11-18 03:18:39
|
63
|
| En csak arra utaltam, hogy ha eloszor az f-nek az x2 muvelettel valo felcserelhetoseget igazoljuk, akkor Hersteint kovetve kicsit szenvednunk kell, hogy megkapjuk az xyx-szel valo felcserelhetoseget, es azt is csak azon adalekfeltetel mellett, hogy a 2 nem nulla a ferdetestben. Ellenben hasonloan, ahogy kijon az x2-tel valo felcserelhetoseg, kijon kozvetlenul az xyx-szel valo felcserelhetoseg is (aminek persze az elobbi specialis esete), es akkor minden kijon minden adalekfeltetel nelkul. Nem azt mondtam, hogy nem kell megkuzdeni erte, hanem hogy a logikai lancolat egyszerubb. Persze minden ilyen velemeny szubjektiv. Ram a felismeres elemi erovel hatott es orultem neki. |
|
A hozzászólás:
 |
karma police
2002-11-17 23:46:22
|
62
|
| Jóval egyszerűbb??? Egy oldal számolás. Az persze elég világos, hogy ki lehet xyx-et fejezni, de hogy ez a jó kifejezés hogy ötlött beléd... |
|
Előzmény:
 |
Gergo73
2002-11-16 04:57:08
|
58
|
Talaltam egy joval egyszerubb megoldast, ami raadasul minden ferdetestre mukodik.
Az 54-es uzenetembol kitunik, hogy elegendo belatnunk a (3), azaz f(xyx)=f(x)f(y)f(x) azonossagot, hiszen ebbol (1), (2), (4), majd (5) is kovetkezik. A feladatot tehat visszavezettuk arra, hogy f felcserelheto az xyx ketvaltozos muvelettel. Ugy jarunk el, mint az 57-es uzenetemben. Ha xy=0 vagy 1, akkor a felcserelhetoseg nyilvanvalo. Ha xy sem 0, sem 1, akkor az xyx kifejezheto az alabbi modon az osszeadas, a kivonas es az inverz segitsegevel: x+[(x-y-1)-1-x-1]-1. Nemi szamolas szukseges annak ellenorzesehez, hogy ez valoban xyx. A formulabol kovetkezik, hogy f felcserelheto az xyx-nal. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|