LvT írta még a (10)-ben:
Cigány: Tulajdonképpen ismeretlen etimológiájú megnevezés, amely a Balkánon alakult ki. Egyesek a görög athinganosz 'érinthetetlen' szóból eredeztetik.
Szöget ütött a fejembe valami. Az egyik magyarországi délszláv (horvát? sokac? bunyevác? maguk se tudják pontosan) faluban feltűnt nekem egy faluszéli terület elnevezése: Cigljana. Rákérdeztem, hogy az az ott lakó nemzetiségről kapta-e a nevét? A falubeli öregek azt válaszolták, hogy nem, a ciglana~cigljana horvátul 'téglagyár'at jelent (cigla~ciglja = 'tégla'-ból). Ugyanakkor maguk is hozzátették, hogy eredetileg inkább vályoggödrök voltak ott, csak később jött létre egy kis téglagyár (de a neve már azelőtt is ez volt), és ráadásul valóban emberemlékezet óta az ezzel foglalkozó népesség lakja azt a részt...
Ha a népelnevezés valóban a Balkánon alakult ki - tehát délszláv környezet bőven feltételezhető -, akkor nagyon logikusnak látszana egy cigljana = 'téglagyártó, vályogvető' etimológia (bár a mai horvátban a vályogra külön szó van: čerpić), ami a cigljana - 1) vagy a magyarba átkerülve a palatalizáció átvetésén és hangkiesésen ment volna át: -> *ciglyán ->*ciglány -> cigány, és aztán pl. a horvát tőlünk kapta vissza a szót (a horvátban a népnév Ciganinm/Cigankaf) vagy 2) valamelyik másik nem-szláv (balkáni) nyelvben már kiesett a g utáni lj, és mi is ezt vettük volna át, meg egyes szláv nyelvek is vissza.
Ha ez igaz lenne, akkor szerintem a cigla esetében kettős átvétel esete forogna fenn a magyarban, mert maga a 'tégla' szavunk is nehezen tudom elképzelni, hogy ne innen eredne. Csak régebbi átvétel lehet, mert a szókezdő c->t átalakulás arra a korra utal, amikor a magyarban még nem volt c hang.
Mindez azonban csak találgatás, és várom az okosabbak hozzászólását. (Főleg, mert sajnos nincs TESz-am). |