Keresés

Részletes keresés

ID Creative Commons License 2002-10-11 22:23:21 19
ez esetben mit gondolnál valami békehadtest típusú nemtommilyen humanitárius akármi intézményre, ami lehetővé teszi neked azt, hogy kijuss olyan helyre ahol szükség van rád, és nem a pénzért fogsz dolgozni, hanem embereknek segíteni. biztos hogy ezer hely és feladat közül választhatnál

vagy valamilyen remete-szerű, emberektől elvonult életmódra vágysz?

azt elég nehéz elintézni, hogy egyik pillanatról a másikra tagja legyél pl egy eszkimó-közösségnek (szándékosan sarkítok, egyáltalán nem a vicc miatt, csak hogy érthető legyek) és megéld azt az életet, amit egy ilyen típusú zárt közösség nyújthat. persze ha a hosszab táv nincs kizárva, akkor bármi számításba jöhet.

egyébként szerintem mindenhol mókuskerék van, esetleg addig nem érzed annak amíg csak ismerkedsz vele. de ezt csak gondolom, semmi ilyen tapasztalatom nincs. biztos ismered a történetet a halászról, aki egész nap pecázik és lógázza a lábát...

A hozzászólás:
LePi Creative Commons License 2002-10-11 22:02:08 16
Nagyon jók a tanácsok, de az az alapvető problémám, hogy nem kalandokat és emlékeket keresek öregkoromra, hanem egy másfajta életet.
Ha elmegyek, lehet, hogy csak egy évre megyek, lehet, hogy tízre, lehet, hogy ötvenre.
De az is lehet, hogy visszafordulok a kikötőből még mielőtt feltenném a lábam egy hajóra.

Ezzel a pénzközpontú, úgymond fejlett nyugati típusú életvitellel nem vagyok kibékülve, nem hiszem, hogy a pénz kell mozgassa a döntéseimet.
Szívesen elmennék afrikába, ázsiába, kicsi eldugott helyekre, hogy megtudjam, hogyan lehet élni ott, ahol nem a pénz és a siker az úr.

Korántsem kalandvágyról van szó, legalábbis azt hiszem. Inkább a saját életemet keresem.
Aztán persze lehet, hogy mégis ezt választom, ami most van, mert nem találok jobbat a magam számára.

De nem akarom úgy leélni az életemet, hogy soha nem is láttam mást, nem ismerek egyetlen alternatívát sem.

Ha kalandot keresnék, biztosan jól tudnám hasznosítani a tanácsod, hogy készítsek webes naplót. De nem kalandra vágyom. A naplóírást, mint tanácsot megfogadom, magam is gondoltam rá, mindenképpen kell, hogy vezessek naplót, hogy később vissza tudjak tekinteni.

Attól félek, kicsit korai ez a topik, félek, hogy majd fantáziában bejárom az utat, és végül maradok itthon a meleg, kényelmes lakásban, a fix munkával és a szélessávú internettel...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!