Keresés

A DOSZ levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, a frakcióvezetőkhöz, a Pénzügyminisztériumhoz, valamint a Parlament Oktatási Bizottságához és a Költségvetési Bizottsághoz annak érdekében, hogy a doktorandusz hallgatók ösztöndíja legalább 2003. január 1-től 79 200 Ft legyen.

-----------------------------------------

Tisztelt Képviselő Asszony/Úr!

I.) A Doktoranduszok Országos Szövetsége (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.) képviseletében fordulok Önhöz és kérem támogató segítségét az állami doktori ösztöndíjak rendezése ügyében.

A probléma lényege, hogy a jövő évi költségvetésben a doktori képzésben résztvevők normatíváját a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 4.) Kormányrendeletben garantált összegnél alacsonyabban tervezik megállapítani. Ez azzal a következménnyel járna, hogy a jövő évben a doktoranduszok havonta a jogszabályban meghatározott összegnél 18.200 forinttal kevesebbet kapnának kézhez!

II.) A magyarországi felsőoktatásban 1994-től a doktori képzés hivatott biztosítani a tudományos utánpótlást, a jövő egyetemi oktatóinak és kutatóinak kinevelését. Az egyetemi diploma megszerzése után az arra legérdemesebb hallgatók felvételüket kérhetik a különböző tudományágak doktori iskoláiba, ahol 3 éves doktoranduszi hallgatói státusz után doktori értekezést készítenek, és ennek megvédése nyomán tudományos doktori fokozatot (PhD) szereznek.

A doktori képzésben résztvevők közül 2700 fő állami doktori ösztöndíjban részesül, amely ösztöndíj hivatott biztosítani a doktorandusz megélhetését a 3 év során, hiszen a képzés ideje alatt tilos a hallgató számára teljes munkaidős állás betöltése.

III.) Az állami doktori ösztöndíj összege 2000-ig az előző évben megállapított minimálbér kétszerese volt, majd a minimálbér jelentős emelése nyomán az ösztöndíj számítási módját a doktoranduszokra nézve hátrányosan megváltoztatták, a minimálbér kétszerese helyett tételes összeget határoztak meg, az ösztöndíj összege 2001-ben 51.000,- Ft, 2002-ben 55.000 Ft volt.

A doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV.3.) kormányrendelet jelenleg hatályos 5. § (1) bekezdése szerint az állami doktori ösztöndíj havi összege a garantált havi egyetemi tanári illetmény 22%-a, amely ma 79.200 forintnak felel meg. Ez a rendelkezés az említett rendelet 44. § (2) bekezdése alapján 2003. január 1-től lépne hatályba!

A felsőoktatásban érintettek juttatásai 2002. szeptember 1-jétől jelentős mértékben emelkedtek: 50 %-kal nőttek az oktatói bérek, átlagosan 50%-kal nőtt a felsőoktatásban dolgozó egyéb közalkalmazottak illetménye, jelentősen emelkedett a hallgatói normatíva összege. Így a felsőoktatásban gyakorlatilag mindenki részesült a juttatások emelésében, egyetlen csoportot, a doktori képzésben résztvevő hallgatókat kivéve! Ez a tény azért is sérelmes, mert a doktoranduszok sajátos hármas státusban tevékenykednek a felsőoktatási intézményekben: egyszerre hallgatók, oktatók és kutatók is. Valamennyi olyan réteg juttatásai növekedtek tehát, amelyek státusából a doktoranduszi jogállás összetevődik Még inkább árnyaltabbá teszi a képet, ha figyelembe vesszük, hogy a diplomás minimálbér bevezetésével az energiájukat a tudományos kutatásnak szentelő doktoranduszok lesznek messze a legalacsonyabban fizetett diplomások, tehát éppen a tehetséges elitet alkotó réteg részesül majd a legcsekélyebb anyagi elismerésben.

Az ösztöndíj emelésének 2002. szeptember 1-jére történő előrehozása érdekében már ez év júniusában megkerestük az Oktatási Minisztériumot, álláspontunkat akkor részletesen kifejtettük. Ez a kezdeményezésünk nem talált meghallgatásra, de azt a választ kaptuk, hogy az ösztöndíjnak a 79.200 Ft-ra történő felemelése 2003. január 1-jétől úgyis megtörténik. Ehhez képest meglepő volt, hogy 2002. szeptember 25-én az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Hiller István úr bejelentette, hogy 2002. szeptemberétől mégis 79.200 Ft-ra emelkedik a doktori ösztöndíj. Az egész doktorandusz közösség általános elégedettségét kiváltó, és több fórumon (Népszabadság, 2002. szeptember 26-i szám, 6. oldal, Info-Rádió) közhírré tett bejelentést azonban hamar követte a minden elképzelést fölülmúló, súlyos hidegzuhany. 2002. szeptember 28-án Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára az agárdi Országos Doktorandusz Találkozón bejelentette, hogy az állami doktori ösztöndíj 2002. szeptember 1-jétől kiegészül ugyan, de csak havi 61.000 forintra. Ami a leginkább megdöbbentő, hogy a kormányzat közlése szerint a költségvetési törvény tervezett koncepciója szerint ez az összeg - annak ellenére, hogy ezt jogszabály előírja - 2003. január 1-től sem változik! Tehát a doktori ösztöndíj összege 2003. januárjától nem a jogszabályoknak megfelelően kerül majd megállapításra, ezzel a kormányzat havi 18.200 forintot elvesz minden egyes doktorandusztól.

A tervezett módosítás álláspontunk szerint átgondolatlan, indokolatlan és méltánytalan. Mivel a felsőoktatásban minden érintett 50%-os illetményemelést kapott, így a doktoranduszok számára is ugyanilyen mértékű jövedelemnövekedés indokolt. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a doktori ösztöndíj emelése elmaradásának (csökkentésének) indokaként felhozott érvek nem állják meg a helyüket.

Az egyik érv, hogy az ösztöndíjemelés bérfeszültséget eredményezne a tanársegédekkel. Ez a probléma nem valós, hiszen a doktoranduszok gyakorlatilag ugyanazt a tevékenységet végzik, mint a tanársegédek, csak a doktori képzésben résztvevőket több kötelezettség terheli. Másfelől a 144.000 Ft-os bruttó tanársegédi illetmény nettó értéke jövőre több mint 86.000 Ft lesz, tehát 7.000 Ft-tal meghaladná az emelt szintű doktori ösztöndíj összegét. Sokkal inkább okozhat bérfeszültséget az a tény, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező doktoranduszok kevesebb pénzt vihetnek haza, mint a felsőoktatásban, kutatásban tevékenykedő alacsonyabb végzettségű közalkalmazottak. Emellett a diplomás minimálbér nettó összege is jelentősen, mintegy 9.000 Ft-tal meghaladja a doktori ösztöndíj tervezett 61.000 Ft-os mértékét.

Álláspontunk szerint annak érdekében is szükséges a doktorandusz hallgatók erkölcsi és szakmai elismerésén kívül az anyagi megbecsülés biztosítása is, mert így kerülhető el, hogy a tudományos utánpótlást ne egyfajta kontraszelekció befolyásolja. Ha ugyanis a doktoranduszok lesznek a legalacsonyabban fizetett diplomások, ez azt eredményezheti, hogy a pálya olyanok számára válik csak vonzóvá, akik másutt képtelenek elhelyezkedni.

IV.) Tekintettel arra, hogy a jövő évi költségvetés előkészítése jelenleg zajlik, a fentiekben vázolt probléma megoldása nagyon sürgőssé vált. Fenti indokaink alapján tisztelettel kérjük Képviselő Asszonyt/Urat, - lehetőségeihez mérten - nyújtson segítséget abban, hogy a költségvetési törvény biztosítsa a doktori ösztöndíjak fedezetét. Kérjük, hasson oda, hogy a doktori ösztöndíj összege a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerüljön megállapításra 2003. január 1-jétől, ne érje ismét súlyos hátrány a doktoranduszokat, a doktori képzésben részt vevők anyagi elismerésének növelése ne essen ismét egy méltánytalan módosítás áldozatául.

Bízva Tisztelt Képviselő Asszony/Úr segítségében maradok tisztelettel,

dr. Kapa Mátyás
a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke
Budapest, 2002. október 1.