Kedves Oszi!
Gorillákat is meg lehet tanítani kommunikálni siketnéma jelbeszéddel. Ez a módszer viszont evolúciósan hátrányos, mivel a kezet lefoglalja, és választhatsz: "beszélsz" vagy dolgozol (élelmet keresel, szerszámot készítesz stb.). Így a beszédre létrejött szervrendszer teljesen be tudja tölteni a feladatát, ezért nincs szükség egyéb gesztusok "hang" szerepben való bevonására (nivcs is ilyen).
Forrásaim szerint a füttynyelvek nem önálló jelrendszerek, hanem a helyi nyelv változatai. A füttynyelv alapvetően a zenei hangsúllyal rendelkező nyelvek "távolsági kommunikációs" formái, ahol a fütty a beszélt nyelv hanglejtését utánozza. Használják ugyanakkor nem tonális nyelvek is (pl. a Kanári-szigeteken és Törökországban), itt a fütty hagmagassága a magánhangzók hangszínét képzi le. A mássalhangzókat ez a jelrendszer rosszul jelöli: szünetekkel és torzításokkal próbálják az artikulációs képzési akadályokat szimulálni.
Ezért egy korlátozott fonetika felállítható a füttynyelvekre, de ez csak annyiban fonetika, amennyiben a szájmozgást kéztartással utánzó siketnéma jelnyelvek gesztusai is azok. Fütty a beszédhangok közt nem szerepel.
Van azonban három sajátos hangcsoport, amely számot tarthat az érdeklődésedre. Az APhI hangtáblázatait már az 5-ösben lehivatkoztam. Az itt található "Consonants (non-pulmonic)" feliratú rész mutatja a legfontosabb ilyen hangok fonetikai jeleit. Az összefoglaló nevük -- nem tüdővel képzett mássalhangzók -- arra utal, hogy a képzésükkor a levegőáramlást nem a tüdő végzi.)
1. Csettintő hangok (avulzívák, angol clicks). Ismerősek lehetnek az Istenek a fejükre estek c. filmből (de akinek nem, az itt meghallgathatja [166kB .wav]). Ezek a hangok a koiszan nyelvek (régebben: busman-hottentotta) sajátjai, de a környező bantu nyelvek is átvettek közülük néhányat. (A listavezető a !kung nyelv, ahol 36 csettintő hang van 52 "rendes" pulmonális hangzó mellett).
A csettintőhangokat a levegő beáramlása kelti, de a mi csettintésünkkel ellentétben kettős zárképzéssel: ezek közül a hátsó mindig a lágy szájpadon (a velumon) van, a első képzési helye változik. Az artikuláció során a nyelv középső része lefelé hajlik "U" alakot képezve, minek hatására egy kis üreg képződik, melyben negatív nyomás van. Amikor az első zár feloldódik, akkor ide levegő áramlik hangot keltve (vö. ábra és leírás itt). Az előbb leírt hangok az orális típusúak, melyeknél a lágy szájpad elzárja az orrüreg nyílását. Ha azonban az első zár feloldásakor a lágy szájpad lejjebb ereszkedik, zönge kíséretében levegő áramolhat ki az orrüregen keresztül (miközben a szájüregbe befelé áramlás van!), amely nazális jelleget az a hangnak (vö. ábra és leírás itt).
2. Implozívák. Ezeknek a neve is azt jelzi, hogy a levegő beáramlása mellett képzett zárhangok. A pontos képzésük az alábbi: a hangszalagok záródnak, valamint a lágy szájpadlás elzárja az orrüreget. A nyelv vagy az ajak a képzésre jellemző helyen (ajak, fogsor, kemény, lágy szájpad, nyelvcsap) teljes ["légmentes"] zárat képez: ez adja meg a hang jellegét.
Ezután a gégefő lejjebb száll, ezzel a szájüreg térfogata megnő, a levegő nyomása kisebb lesz, mint a külvilágé. Ebben a pillanatban a nyelv- ill. ajakzár feloldódik, minek hatására levegő áramlik a szájüregbe. Ez a turbulens áramlás kelti a hangot. A hang képzésének lezárásaként a hangszalagzár feloldódik és a tüdőből zönge kíséretében levegő áramlik ki (ez néhol elmaradhat, ekkor zöngétlen lesz). (Vö. ábra és leírás itt).
Az implozívák a nyugat-afrikai (pl. hausza, igbo) és egyes amerikai indián nyelvekre (pl. maja csoport) jellemző hangok, de megtalálhatók némely észak-indiai indoiráni (pl. szindhi) és ausztroázsiai (pl. khmer) nyelvben is.
Az alábbi hausza nyelvű szavakban két implozív b-t (17 kB .aiff), ill. implozív d-t (13 kB .aiff) hallhatunk.
3. Ejektív hangok. Ezek az implozívák "fordítottjai": képzéskor a gége nem lefelé, hanem felfelé emelkedik, ezzel összanyomva a szájüregben lévő levegőt, amely a zár feloldásakor kiáramlik hangot keltve. Abban is inverz az implozívához képest, hogy mindig zöngétlen (míg ez utóbbi csak ritkán az). (Vö. ábra és leírás itt).
Az ejektív hangok megtalálhatók a nyugat-afrikai (pl. hausza), egyes indián (pl. kecsua, navajo), a kamcsatkai, a kaukázusi (pl. grúz), és némely sémi (pl. amhara) ill. indoeurópai (pl. örmény) nyelvben. Hangpéldák: ejektív k (59kB .aiff), ejektív p (56kB .aiff), ill. ejektív t (59kB .aiff). |