Most ujra aktualis lett !
Ime az isteni vezer kovetkezetessegehez miket mondott meg tavaly az EU temaban:
Orbán Viktor
rádióinterjúja, 2001. szeptember 5. 10:59
Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy idén a magyar gazdaság növekedése eléri a 4-5 százalékot, az EU-csatlakozás után pedig Magyarország az 5-9 százalék közötti növekedési sávba kerülhet.
Orbán Viktor észt kollégájával tárgyalt, 2001. szeptember 8. 13:50
A két miniszterelnök meglátása szerint az Európai Uniónak nincs oka arra, hogy változtasson azon a korábbi álláspontján, amely szerint minden országot a saját teljesítménye alapján kell elbírálni. Az az ország, amely teljesíti az uniós tagsághoz szükséges feltételeket, méretére, földrajzi elhelyezkedésére való tekintet nélkül, mindenfajta csoportosítást mellőzve, meg kell hogy kapja a jogot az EU tagállamai közé kerülésre.
Orbán Viktor interjú, 2001. szeptember 11. 10:33, MTI
A magyar EU-csatlakozásról folyó tárgyalásokon Orbán Viktor már nem számít nehézségekre, még akkor se, ha a termőföld kérdése nem csupán gazdasági probléma - idézte a magyar kormányfő véleményét kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
"A termőföld kérdése azonban nem csupán gazdasági jellegű. Nem titok: a magyarok azt akarják, hogy földjük magyar tulajdonban maradjon" - idézte a FAZ a miniszterelnök szavait. Orbánnak ugyanakkor meggyőződése, hogy az Európai Unió által megszabott hétéves átmeneti időszakban kellően tőkeerős agrárgazdaság jön létre Magyarországon, amely képes lesz megállni a helyét a külföldi érdeklődőkkel folyó versenyben.
Nehezebbnek minősítette a kormányfő a gazdasági verseny szabadságára vonatkozó tárgyalási fejezetet. Emlékeztetett rá, hogy az utóbbi évtizedben külföldi beruházók jelentős szerepet játszottak a magyar gazdaságban, ennek folyamán némelyek tíz évig terjedő adókedvezményben részesültek. Míg az EU szabályzói értelmében az uniós csatlakozás után e kedvezményeket azonnal el kellene törölni, Budapest ragaszkodik a beruházókkal kötött szerződések teljesítéséhez, és emiatt átmeneti szabályozást sürget.
Orbán Viktor november 14-i rádióinterjúja, 2001. november 14. 15:53
Magyarország szeretne belépni az Európai Unióba. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak előfeltétele, hogy Magyarország egy olyan országgá váljék, amely alkalmas arra, hogy része legyen az Európai Uniónak. Ezt pedig azok tudják megállapítani rólunk, és azok is fogják megállapítani, akik közé mi be akarunk lépni, vagyis az Európai Uniós tagállamok. Bár van egy kis bizonyítvány jellege az értékelésnek - ami sok embert kicsit talán bánt Magyarországon -, de a magyar miniszterelnök úgy gondolja, hogy ezt le kell nyelni, ezzel most együtt kell élni, össze kell szorítani a fogunkat - és be kell lépni az Európai Unióba.
Érdekes, hogy megemlítik: a kétéves költségvetés pozitív, tehát jó dolog, hogy Magyarországon kétéves költségvetés van, mert ez növeli a kiszámíthatóságot, és a költségvetés konszolidációját. Összességében tehát azt mondja Orbán Viktor, hogy ebből a papírosból egy olyan Magyarország képe világlik ki, hogy nyugodtan kimondhatjuk: Magyarország egy nyugati ország. Egy olyan Közép-Európában található ország, amely nyugat-európai minőséget képes elérni, most már a gazdaságban és a politikai életben egyaránt. Az az egyetlen mondat ugyan hiányzik a jelentés végéről, ami úgy hangozna, hogy "ezek alapján holnap reggel felvesszük Magyarországot az Európai Unióba". De sajnos ez a mondat nem szerepel még a jelentésben, hanem kimondatlanul továbbra is a 2004-es dátumot valószínűsíti.
Orbán Viktor november 21-i rádióinterjúja, 2001. november 21. 17:51
Mivel szeretnének bejutni az Európai Unióba, nem szabad, hogy Magyarország a kelleténél vagy az önérdeke által megköveteltnél követelődzőbb vagy önzőbb legyen. [nicsak ki beszel ?!!]
Tehát egyszerre kell a magyar nemzeti érdeket és a többi ország iránti barátságot összeegyeztetnünk és képviselnünk őket. Azt kell világossá tennünk, hogy Magyarország elvégzi a felkészülés munkáját, és senkire nem akar várni. Tehát mi mindenkit szeretünk, mindenkit támogatunk, mindenkivel együtt érzünk, de egy dolgot nem tudunk elfogadni: azt, ha bármely más ország nálunk lassabb fölkészülése miatt várakoznunk kell a tagságra.
Interjú Orbán Viktorral az m1-en, 2001. november 28. 8:56
A csatlakozásról
Magyarországnak nem kedvez, ha az EU egyszerre tíz tagországot akar fölvenni tagjai közé. Ez Obán Viktos szerint nem lenne fair, hiszen hazánk sok nehézséget vállalt azért, hogy gyorsan haladjon a csatlakozás felé vezető úton, amelynek most már előnyeit is szeretné élvezni.
Orbán Viktor december 19-i rádióinterjúja, 2001. december 19. 15:54
Az előttünk álló néhány hónapban az Európai Unió és Magyarország közötti tárgyalások döntő szakaszukhoz érkeznek. Immáron nem elvont kérdésekről van szó, nem a magyar jogrendszer és az európai uniós jogrendszer összeegyeztetéséről, hanem húsbavágó anyagi kérdésekről. Azt is lehetne mondani, hogy a pénzről. Arról fogunk tárgyalni a következő hónapokban, hogyha belépünk, akkor a magyar gazdák mekkora támogatást és milyen jogi alapon kaphatnak az Európai Uniótól? Arról fogunk majd tárgyalni, hogyha Magyarország belép az Unióba, akkor, miután az ország tekintélyes része fejletlenebb, mint az Unió, Magyarország mely régiói fognak, milyen összeget és milyen jog alapján kapni majd az Unió közös költségvetéséből?
Ezek a kérdések a következő fél évben dőlnek el, és a következő félév első felében már érdemi és feltehetőleg kemény tárgyalásokat kell folytatnunk az Európai Unió tagállamainak miniszterelnökeivel. Tehát egyszerre kell majd vinni az ország ügyeit a kormánynak, a miniszterelnöknek pedig különösen az uniós csatlakozási tárgyalásokra összpontosítania, és egyszerre kell részt venni a kampányban úgy, hogy - a kampány többi résztvevőihez hasonlóan - be tudja mutatni a miniszterelnök, hogy mit gondol az ország jövőjéről.
Arra a kérdésre, hogy a kormány saját szemszögéből, praktikus okoknál fogva mindegy volt-e, hogy áprilisban vagy májusban lesznek-e a választások a miniszterelnök azt válaszolta: a köztársasági elnök a pártokkal egyeztette a véleményét, velük konzultált, tőlük kért javaslatokat, és nem a kormánytól. De szerencsés döntés született, mert az európai uniós tárgyalások szempontjából az a jó, hogyha minél hamarabb van – az előttünk álló választásokon megerősített - kormánya Magyarországnak. Minél hamarabb túl kell lenni a választáson, minél hamarabb meg kell alakítani a kormányt, és azután minél előbb ismét fel kell venni az európai uniós tárgyalások fonalát a legmagasabb, külügyminiszteri és miniszterelnöki szinten is. Ez az ország érdeke. 2002 végére befejezhetjük az Unióval a tárgyalásokat, de ahhoz, hogy így legyen, most nagyon nehéz tárgyalásokon kell átesnünk. Ebben az időszakban két-három hónapban is „gyengélkedhetünk”, mert éppen kampány, választás, választások utáni kormányalakítási teendőkkel lesz Magyarország elfoglalva.
Egy neves pénzügyi szakember szerint ha csatlakozunk az Európai Unióhoz, akár akarjuk, akár nem, Magyarországra évente 20 milliárd dollár körüli összeg jön be. Arra a kérdésre, hogy ez reális jövendölés-e, Orbán Viktor azt válaszolta: az évi 20 milliárd dollárt erősen eltúlzott összegnek tartja. Ennyit talán tíz esztendő alatt jöhet be annyi - ha nagyon jól tárgyalunk. Nem akart viszont konkrét számokat mondani, mondván: tárgyalások előtt az ember ne fogalmazza meg a vágyait.
Ha viszont nem pusztán európai uniós, hanem vállalkozói pénzekre is gondolunk, akkor már inkább lehetséges ekkora összegről beszélni. Ha az Európai Uniótól közvetlen támogatásként bejön egy- és kétmilliárd közötti euró összeg, annak következtében bizony bejöhet rengeteg friss működő tőke is. Ráadásul ha Magyarországnak sikerülne az uniós tagság után két-három évvel az európai közös pénzhez, a január elsejétől már fizikailag is létező euróhoz csatlakozni, az újabb hatalmas tőkéket mozdítana meg, s a magyar valutatartalék összege is csökkenthető lenne. Óriási második lökést adna a magyar gazdaság növekedésének, és így a belépés és az új pénzhez való esetleges csatlakozás együtt két olyan új és friss lendületet adna, amellyel 2015-re fölzárkózhatnánk az európai uniós államok átlagára. És éppen ez az, ami távoli célként a szemünk előtt lebeg.
Arra a felvetésre, miszerint az euró januári bevezetésével erős versenyhátrányba kerülünk, hiszen nálunk még számolni kell árfolyamkockázattal és átváltási költségekkel, Orbán Viktor azt válaszolta: azok az államok, illetve a vállalkozóik, amelyek tagjai az euró új közös pénzének, valóban olcsóbban tudják működtetni a vállalkozásaikat, míg mindazok az országok, akik nem csatlakoznak ehhez a közös pénzhez, azok versenyhátrányba kerülnek. Ez nemcsak az Európai Unión kívüli államokra igaz, mert az Európai Unión belül is vannak olyan államok, akik nem csatlakoznak a közös pénzhez. Elegendő Nagy-Britanniát megemlíteni. A dolog másik oldala ugyanakkor az, hogyha az euró esetleg bajba kerül, az nem rántja szükségszerűen magával azokat az államokat, akik nem csatlakoztak a közös pénzhez. |