Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2002-08-19 04:25:02 15
A rendszerváltás környékén született rendelet természetesen nem visszamenőleges hatályú (azon kívül, hogy csak ajánlja a teljes névi formát), így visszamenőleg nem is akarnak erre hivatkozva utcaneveket megváltoztatni. Csupán a hivatalos formájukban régen is teljes neveket akarják teljes formában (is) beemelni a mindennapokba.

Markusovszky tér: 1964 óta, előtte (sajnos, dátum nélkül): Úttörő tér.
Szamuelynek noha az egész város hosszú l-lel mondta a nevét ez (az egy l-es) a helyesí névalakja.
Zsil utca: 1938 óta (az akkori nép-nemzeti, irredenta névadási hullámban – csupán ebben az egy évben rettentő sok névváltoztatás volt – kapta a korábban elszakított, éppen akkoriban visszacsatolt folyó nevéről), előtte Kapisztrán utca (1972), Kapistran Gasse (1960-as évek).
NB. A Boráros térről egyetemi nyelvtörténetórán azt tanultam, hogy azért hívják így, mert régen ott bort ároltak. Így születnek a népetimológiák. Amúgy a Jánoson kívül még Antal is az utóneve volt.
A Ráday utca a lexikon szerint (amely erősen támaszkodik az önkormányzatnál megtalálható névadási felterjesztésekre is, tehát hitelesnek tekinthető) RÁday Gedeon gróf (1713–1792) a névadó (az ő apja volt Ráday Pál; a XVIII. kerületi miklóstelepi Ráday Gedeon utca névadója azonban nem ő, hanem Ráday Gedeon gróf (1872–1937) (az utca 1926-ban kapott nevet!).

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2002-08-18 16:02:10 13
Kedves rumci!

Írod: "Egy másik fővárosi önkormányzati rendelet nem kötelező érvénnyel, hanem csak ajánlásként előírja, hogy a személynévi utcanevek lehetőleg teljes néviek legyen"

Az utcanevek alakulását vizsgálandó átgondoltam szülőhelyemet. Ez a Belső_Ferencváros, a Körúttól Északra.
A területen 28 utca és tér van (ebből 6 tér). 3 név változott a rendszerváltás kapcsán (és előzőleg is, mert mind a 3 visszaneveződött: Fővám tér - Dimitrov tér és vissza, Vámház körút - Tolbuchin körút és vissza, Lónyay utca - Szamuelly utca és vissza.) A régi időkhöz képest keletkezett egy új tér, a Markusovszki tér.
Így azt mondhatjuk, hogy a terület kb. a millennium idején történt névadást tükrözi.

A névadás tipológiája:
Földrajzi név 2 van, az Üllői út, amely archetipikusnak mondható (és Budapest egyik legnagyobb utcája). A másik a Zsil utca, melyről feltételezhető, hogy késői névadás (az utcában levő épületek 1940 körül épültek).

A személyekről elnevezett utcák száma 15, de ez 17 személyt jelent, mert a 3 visszaváltoztatott utcanév mind személynév volt. A változott nevektől eltekintve egy kivételével (Calvin) minden névadó magyar. Ha a teljes név kérdését vetjük fel, azt látjuk, hogy 3 személy esetében a teljes név az utcanév (Gönczy Pál, Hőgyes Endre, Török Pál). A többi esetben a keresztnevet nem használják, és több esetben ez nem is közismert. (A közismertek Erkel Ferenc, Kinizsi Pál, Tompa Mihály, Knézich Károly [róla van magyarázótábla] , Czuczor, [aki nem Fogarasi, hanem] Gergely, de az ő esetükben sem használják soha a keresztnevet). Boráros városatyáról már senki nem tudja, hogy János volt (nota bene, gyerekkoromban azt sem tudtam, hogy ez személynév).
A Lónyay utcát minden bizonnyal Lónyay Menyhértről nevezték el (a kiegyezés pénzügyminisztere, a vám és pénzügyörség megalapítója. Az utcanév adásához hozzájárulhatott a Mátyás utcában levő pénzügyőrlaktanya).
A Ráday utca azért okoz gondot, mert több névadója is elképzelhető. A legvalószínűbb Ráday Gedeon, az író, de lehetett Ráday Pál is. A neten ezt találtam: „A környék utcáinak elnevezése is kapcsolódik a pesti református egyházhoz, hiszen az egykori Soroksári utat ma Ráday utcának hívják, emlékezvén ezzel Ráday Pálra, a Ráday Könyvtár megalapítójára és Ráday Gedeonra, a 18. század neves írójára, az egyház bõkezű támogatójára.” Tehát, úgy tűnik, itt nem is nagyon lehet a keresztnevet használni.
Végül a sajátos a Bakáts utca és tér neve is. A névadó a történelemből ismert Bakócz Tamás. A név változásáról ezr találtam: „A múlt században nevét több változatban (Bakács, Bakáts, Bakóc) írták le. Fraknói Vilmos 1889-ben, róla írt könyvében véglegesítette a Bakócz nevet, de mivel, mind az utcát, mind a teret már 1873-ban elnevezték, azt nem változtatták meg.” (http://lazarus.elte.hu/hun/vegyes/bputca.htm). Szerintem soha nem használják Bakáts Tamás formában.

A fentiek alapján arra gondolok, a teljes nevek használatára vonatkozó ajánlás nem is lehetne kötelező, mert sok helyen nem lenne betartható.

Vannak további érdekes utcanevek is, de ezekről máskor.
Kis Ádám

Előzmény:
rumci Creative Commons License 2002-08-18 01:08:38 10
Most vettem csak észre ezt a topikot. Úgyhogy sok mindenhez írok.

Az utcanevek tulajdonnévi része és utcanévi utótagja közti grammatikai viszony feszegetése szerintem elég meddő lenne (mind a birtokos, mind a minőségjelzős viszonyból való fejlődésre van számos példa, ezeket régebben a helyesírás meg is különböztette), úgyhogy nem is szívesen mennék bele.

A földrajzi nevek helyesírása című kiadvány szerint a „gyakoribb utcanévi utótagok” a következő (ha valami eszembe jutott velük kapcsolatban, zárójeles megjegyzésekkel tarkítottam a listát): árok (ez lehet természetföldrajzi köznév is, akkor kötőjellel kapcsolódik), átjáró, dűlő (vö. árok), dűlősor, dűlőút, erdősor (gyakran a tulajdonnév részének érzik, így lesz a hivatalos Felső erdősor helyett Felső erdősor utca), fasor, forduló, gát, határsor, határút, híd, játszótér, kert, körönd, körtér, körút, köz, lejáró, lejtő (vö. árok), lépcső, liget, mélyút, orom, országút, ösvény, park, part, pincesor, rakpart, sétány, sétaút, sor, sugárút, tér, tere, turistaút, udvar, út, útja, utca, üdülőpart. Ez a lista nyilván nagyon részletes (gondolom, azért írták oda, hogy gyakoribb, hogy senki se hiányolhasson semmit). Ehhez képest A Magyar Posta irányítószámjegyzéke alapján Budapesten a következő utótagokból van használatban legalább egy: árok, átjáró, bástya, bástyája, csárda, domb, dűlő, dűlőút, emlékút, erdő, erdősor, fasor, fasora, forduló, gát, határsor, határút, hegy, híd, hídfő, kapu, kioszk, körönd, körtér, körút, körútja, köz, lakótelep, lakótömb, lejtő, lépcső, liget, major, mélyút, ösvény, park, part, puszta, rakpart, rét, sétány, sor, sugárút, sziget, telep, tér, tere, udvar, út, utak, utca, útja, üdülőpart, zsilip. Ugyanezen adatbázisban a nagyobb városok (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) adatai a következőkkel bővítik a listát: állomás, főtér, kert, kitérő, kút, lépősor, őrház, örs, pályaudvar, piac, tanya, tanyák, tető, újtelep, utcája, völgy.

A Budapest teljes utcanévlexikona című remekmű alapján: az Oktogonnak bizony a hivatalos neve Oktogon, az Oktogon tér csupán hiperkorrekt változat, amelyet a villamosvezetők terjesztenek. Ha már szóbakerült ez a szép utcanév, álljon itt időrendben az összes viselt neve: 19872: Nyolcszög tér, 1920-as évek: Oktogon, 1936: Mussolini tér, 1945: Oktogon, 1950: November 7. tér, 1990: Oktogon. Két vihar is elsodorta, mégis áll. A mia Kodály körönddel is hasonló volt a helyzet: 1890-es évek: Körönd, 1938: Hitler tér, 1945: Körönd, 1971: Kodály körönd (a névadó a Köröndön lakott, ma már nem kaphatna ilyen gyorsan közterületet, mert a Fővárosi Önkormányzat rendelete – a múlt múlandó névadóinak tanulsága nyomán – előírja, hogy közterület csak legalább 25 éve elhunyt személyről nevezhető el; ezek szerint a Népstadion nem tartozik ennek hatálya aló [bocs, hogy idekevertem, de nagyon bosszant az átnevezése, ráadásul már megint a személynévi, tehát névtanilag legértéktelenebb névtípus szaporodott]). A Kalef természetesen csupán szlengnév, Debrecenben hivatalos nevén Péterfia utca és Péterfia dűlő van.

Egy másik fővárosi önkormányzati rendelet nem kötelező érvénnyel, hanem csak ajánlásként előírja, hogy a személynévi utcanevek lehetőleg teljes néviek legyen, így a metróban ma már a hivatalos, teljes nevén mondják be a Deák Ferenc tér és a Kossuth Lajos tér nevét, merthogy az előbbi 1866, az utóbbi . 1927 óta ezt a nevet viseli – hivatalosan. A kék metrón utazó külföldiek pedig biztosan meg vannak győződve arról, hogy a Ferenc valamiféle földrajzi köznév: Deák Ferenc tér, Ferenciek tere, Ferenc körút. E két tér teljes neve először nekem is furcsa volt, mára már megszoktam, de fesztelen társalgásban a rövidebb alakot használom (a Deák Ferenc térből kiinduló Deák Ferenc utca azonban sohasem volt számomra Deák utca), mint ahogy ma is Felszab, Engels tér jön a nyelvemre; a többivel viszont semmi gondom. A Ferenciek tere elnevezés amúgy is elég sok galibát okozott, hiszen a mai Ferenciek tere sem a korábbi Felszabadulás térrel, sem a még korábbi Ferenciek terével nem azonos, hanem mintegy a kettő uniója (egyébként ez volt a rendszerváltás talán utolsó utcanév-változtatása, 1992. április 30-án fejeződött be). A mai Ferenciek tere ugyanis két részből áll a Felszabadulás térből (1953; korábban Apponyi tér [1921], Kígyó tér [1874]) és a Ferenciek teréből. 1991 óta ugyanis újra Ferenciek terének nevezik a Károlyi Mihály (1967; Károlyi utca [1962]; Ferenciek tere [1874]) utca egy részét. Ez idáig még csak történeti hűtlenség. Tetézi viszont még az is, hogy mivel előbb a kisebb terület kapta meg a Ferenciek tere nevet (és nyilván átszámozással járt, hiszen a Károlyi Mihály utca többi része megmaradt), a nagy Ferenciek tere házszámozása nem követte a Felszabadulás térét, azaz a mai Ferenciek tere minden házát átszámozták 1991–92-ben; ez elég nagy gyakorlatiatlanságra is vall, de hát akkoriban keresztény kurzusilag, úgy látszik, túl kellett teljesíteni Horthy mesteren is.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!