|
|
 |
rumci
2002-08-12 15:34:22
|
65
|
LvT nyaralni lévén (szegény, ilyen időjárásban), ha nem haragszol, én válaszolok, Kiss Lajos szótára alapján; mindkét Velence első (magyar) adata az 1510-es évekből való.
Kezdjük az olaszországi Velencével. Az olasz Venèzia elnevezés a latin Venetia névből származik, melynek töve a Veneti ’venétek, a venét nép’ szó. A névadás az motiválja, hogy a város úgy keletkezett, hogy az 5–7. században a népvándorlás viszontagságai, főként pedig a longobárdok támadása elől a venétek egy része az Adriai-tenger part menti szigeteire menekült. A Veneti népnév tulajdonképpeni értelme ’barátságban, rokonságban levők’. A magyarban a Venece > Venence > Velence fejlődés ment végbe.
A Fejér megyei Velence neve etimológiailag azonos az észak-olaszországival. E község első telepesei, névadó lakói ugyanis velencei olaszok lehettek, akik e nevet magukkal hozták. De az is feltehető, hogy fekvésének bizonyos fokú hasonlósága folytán ragadt a tó menti falura a lagúna szigetein települt olasz város neve (erre van egyébként a csehben példa: több Benátky nevű település van Morvaországban, amely az észak-olaszországi Velencéről kapta a nevét, csehül azt is Benátkynak mondják). |
|
A hozzászólás:
 |
Szögrágó
2002-08-12 11:01:52
|
64
|
Kedves LvT!
A hivatkozott hozzászólásodban említed az olaszországi Velence (Venezia) nevét. Én arra lennék kíváncsi, hogy keletkezett ez a név, és mi köze van a Fejér megyei Velence helységnévhez?
|
|
Előzmény:
 |
LvT
2002-06-03 11:48:58
|
1
|
Kedves Oszi!
Azokkal a városnevekkel van "gond", amelyekkel korán megismerkedtünk, mivel kulturálisan-gazdaságilag fontosak voltak. Párizs esetén igaz az, hogy a szóvégi /sz/ hang az utóbbi párszáz évben kopott le a franciában is. Azonban a Kis Ádám által felhozott megoldással szemben én úgy gondolom, a mai magyar ejtés teljesen belső fejlemény.
A latin olvasatból kell kiindulnunk, melyet a művelt franciák is használtak, hiszen az a középkor folyamán az egyetemek oktatási nyelve a latin volt, és a francia-magyar kapcsolatoknak is sokáig ez volt a nyelve. Az egy triviális megállapítás, hogy a latin szavakban az "s" betűt a magyarok már a kora középkor óta /s/-nek és nem /sz/-nek ejtették (hiszen éppen emiatt jelöli az "s" betű nálunk az /s/ hangot, de vö. még latin sors 'sors, végzet' < m. sors és nem *szorsz). Tehát az /s/-es /páris/ ejtés teljesen megfelel a korabeli magyar szokásoknak. Azonban a városnévhez gyakran járultak ragok, elsősorban a -ban és a -ba, melyek zöngés kezdetűek, és kiejtéskor a megelőző szóvégi /s/-et is zöngésítették: /párizsban/. Ebből vonódott el aztán a /párizs/ ejtésmód, annál is inkább, mivel beszedszünet előtt a magyarban mindig fellép a zöngétlenedés, így a Párizs szót önmagában mai /páris/-nak ejtjük. Amikor megállapították a városnév hivatalos írásmódját, akkor kétféle írásképpel (Páris ill. Párizs) és kétféle ejtésmóddal (/páris/ ill. /párizsban/) találkoztak. Azt pedig tudták, hogy a régiek következetlenül jelölték a /zs/ hangot, általában "s"-sel, ld. Jósika /józsika/ és Dessewffy /dezsőfi/ családnevek. Így azt hitték, hogy a /zs/-s alak az eredeti, és ez lett a hivatalos. Egyébként a Historical Dictionary Corpus szerint a Párizs írásmód első előfordulása 1789, a Páris-t pedig még Illyés Gyula is használta 1946-ban (pl. a "Hunok Párisban" c. regényében).
Ezeket a természetes fejlődésű alakokat aztán idővel kiszorították az ismételt modern átvételek, amelyek a hivatalos neveken alapultak. Csak a legjelentősebbek tudtak túlélni: megmaradt Drezda < Dresden, de nem él Göttinga < Göttingen, van Velence < Venezia, de nincs már Turin < Torino. A másik irányba nézve él Krakkó < Kraków és Varsó < Warszawa, de Ilyvó < Lvov és Kió < Kijev (Kijov) nem. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|