|
|
 |
LvT
2002-08-05 13:55:45
|
50
|
Kedves Kis Ádám!
> Jellasic - csak a gróf
Ez egy általános szláv helyesírástörténeti probléma. Pl. Ján Kollár, aki az érintett korban a pesti szlovák gyülekezet vezetője volt (és szlovák viszonylatban híres történelmi személyiség), két "l"-lel írta a nevét. A róla a jelenkorban elnevezett település Kolárovo már az új helyesírási elveknek megfelelően egy "l"-lel írandó, miként azok a cseh-szlovák Kolárok is, akiknek a családneve az anyakönyvezés szeszélyei folytán követték az ortográfiai változást. (Nem akarok személyeskedni, de ez kb. mint a magyar Kiss : Kis vezetéknév esete; vagy főnemesi vonatkozásban a Széchenyi : Széchényi pár [melyhez ugye még hozzájönnek a Szécsényik].)
A szláv helyesírásra is hatott a német gyakorlat, ahol a mássalhangzókettőzés az előző magánhangzó rövidségét jelöli. Ez annál is könnyebben alkalmazható volt a szlávok számára, mivel -- kevés kivételtől eltekintve -- nem ismerik a gamminátákat, így rövid [l]-et ejtettek akkor is, ha Jellachich vagy Kollár volt az írásmód.
Ljudevit Gaj, majd Stjepan Babic' azonban a XIX. sz. felében teljesen új helyesírást vezettek be (de az inetimologikus kettős msh.-k a többi latinicát használó szláv nyelvből is töröltettek akkortájt). Ennek eredményeképpen a szerb-horvát helyesírás az egyik "leghangjelölőbb", amit én ismerek: pl. a zöngésségi hasonulás is jelölésre kerül. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2002-08-05 12:35:32
|
48
|
Javaslom, vessünk egy pillantást a név utóéletére.
Jelsaic - A Google két h1res Jelasicot említ,
1. James Jelasic, az USA-ban élő zenész, zongorista
2. Radovan Jelasic - a jugoszláv nemzeti bank elnöke vagy elnökhelyettese.
Ez utóbbi azért is érdekes, mert Magyarországon született és járt iskolába. A neve feltételezhetően félig magyaros, bár egy orosz szövegben sz-szel írták.
Jellasic - csak a gróf
folyt. köv.
bár ti is hozzátehettek
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
rumci
2002-08-05 11:54:21
|
46
|
Azt hiszem az egyedül üdvözítő megoldás az lenne, ha felmenne az ember a könyvtárba, és körbebástyázná magát 1848–49-es eredetikkel, mert a későbbi kiadások meglehetősen nagy eltérést mutathatnak.
Mindazonáltal felütöttem a Petőfi-szótárt (sajnos, az is az 1951-es, 1954-es kritikai kiadás alapján készült, s a kritikai kiadások szándékoltan nem betűhívek; ebből az időszakból biztos próbája a betűhívségnek, hogy szerepelgettek-e az aposztrófok: a’ ház’ ’s a’ kert’ kapuja; persze ezeket dobják el először, tehát attól, hogy ezek nincsenek már meg, lehet, hogy hősünk nevét pontosan másolják, de nem tudni semmi biztosat, bár az, hogy többféle vált), ideidézem (szándékaim szerint betűhíven) a vonatkozó szócikket:
Jellachich tulfn 11: Jellachich 5, Jellacsics 1, Jellasics 1, Jelachich 2, Jelacsics 2 | -Ø 10 (b 1) | -ot 1
(horvát csn, önállóan) ’Josef Jelačić báró (1801 – 1859) horvát bán, a magyar forradalom leverésére indult hadsereg vezére’: Jelacsics berontott Magyarországba 20,000 emberrel (P 233/5 : 122) Jelachich a bécsi osztrák kamarilla cimborája, zsoldosa (P 234/5 : 126) + uo.(4×); 5: 92; (értelmezővel:) ~, a horvát →bán2 5 : 126 ~, a gyáva Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva, Seregének seregünk nyomába’ (816/3 : 188) – a) ’Jelačić és hadserege’: hol van már Jellachich? hátrált-e vagy előbb jött? (P 236/5 : 128) + 5: 126
(Remélem, egy taget sem rontottam el…) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|