|
|
 |
rumci
2002-08-05 11:54:21
|
46
|
Azt hiszem az egyedül üdvözítő megoldás az lenne, ha felmenne az ember a könyvtárba, és körbebástyázná magát 1848–49-es eredetikkel, mert a későbbi kiadások meglehetősen nagy eltérést mutathatnak.
Mindazonáltal felütöttem a Petőfi-szótárt (sajnos, az is az 1951-es, 1954-es kritikai kiadás alapján készült, s a kritikai kiadások szándékoltan nem betűhívek; ebből az időszakból biztos próbája a betűhívségnek, hogy szerepelgettek-e az aposztrófok: a’ ház’ ’s a’ kert’ kapuja; persze ezeket dobják el először, tehát attól, hogy ezek nincsenek már meg, lehet, hogy hősünk nevét pontosan másolják, de nem tudni semmi biztosat, bár az, hogy többféle vált), ideidézem (szándékaim szerint betűhíven) a vonatkozó szócikket:
Jellachich tulfn 11: Jellachich 5, Jellacsics 1, Jellasics 1, Jelachich 2, Jelacsics 2 | -Ø 10 (b 1) | -ot 1
(horvát csn, önállóan) ’Josef Jelačić báró (1801 – 1859) horvát bán, a magyar forradalom leverésére indult hadsereg vezére’: Jelacsics berontott Magyarországba 20,000 emberrel (P 233/5 : 122) Jelachich a bécsi osztrák kamarilla cimborája, zsoldosa (P 234/5 : 126) + uo.(4×); 5: 92; (értelmezővel:) ~, a horvát →bán2 5 : 126 ~, a gyáva Fut Bécs felé Jellacsics, a gyáva, Seregének seregünk nyomába’ (816/3 : 188) – a) ’Jelačić és hadserege’: hol van már Jellachich? hátrált-e vagy előbb jött? (P 236/5 : 128) + 5: 126
(Remélem, egy taget sem rontottam el…) |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2002-08-05 09:38:09
|
45
|
Kedves rumci!
> Petőfié ráadásul 1951 [a kiadás éve].
Kösz az infót. Azonban szétnézve a listán a II. VH után csak Hatvani Lajos mutat ilyen két "cs"-s alakot. Az ő hatása lenne, lehet ezt feltételezni? Egyébként ez a forma csak 1848-49-ban írt szövegekben fordul elő (Petőfi, Sárosi Gyula, Vajda János; Sárosinál egy "l"-lel is).
Sárosinál ugyanakkor előfordul a Jelasics alak is: egy 1849-ben írt versében, amelyet 1954-ben adtak ki, három évvel a fenti Petőfi-vers után, ugyanannál a kiadónál. Ráadásul az évben ugyanott jelent meg Sárosi két cs-s alakja is. Nem hiszem, hogy ilyen fokú kiadói következetlenséget fel kellene tételezni. Ennél jobb magyarázat, hogy szerzők leírta alakokról van szó.
> de a kiadás éve 1867 (ennél korábbi találatra nem leltem)
Egy "l"-lel Kazinczy 1830-ban leírta a Jelasicsot a "Fogságom kezdete"-ben. Ugyan ezt is csak 1987-ben adták ki, de szöveghűnek látszik pl. a mellette lévő "setét pompadour" kifejezés írásmódja miatt. Sőt ezt megelőzőleg látszik Kazinczy "fejlődése" (szerzés/kiadás): 1828/1951 Jelaschich (Fogságom naplója), 1794-95/1952: Jelasich (Kazinczy Ferenc naplója).
Én úgy vélem a Jel(l)asics az 1840-es években statibilizálódhatott a -ch végű alak mellett párhuzamosan.
> a Jellasich formával él (egyébként a Damjanich írásmódnak ez felelnék meg).
Eredetileg én is ezt használom: itt a köz nyomása :-) miatt váltottam -cs-re. Amúgy a történelmi talán a Jelachich forma lenne a legkorrektebb.
A "cs" kontra "ch" írásmód szempontjából talán nem érdemtelen Damjanich nevét is megvizsgálni a korpusz alapján: "cs"-s alakot használnak: Mészáros Lázár (1848/1867), gr. Teleki Sándor (1879-80/1882), id. Görgey István (1885/1885), stb. Tehát a "cs"-s alak hamarabb jelenik meg ebben a forrásban, mint a "ch"-s (első adat: Asbóth Lajos, 1862/1862). |
|
Előzmény:
 |
rumci
2002-08-04 22:47:49
|
44
|
| A datálásokkal jobb vigyázni; a Mészáros-szöveg eredetije valóban 1848-as, de a kiadás éve 1867 (ennél korábbi találatra nem leltem), Petőfié ráadásul 1951. Ilyen kérdésben pedig egyértelműen a kiadás a meghatározó. A ténylegesen 1848-as Kossuth-szöveg a Jellasich formával él (egyébként a Damjanich írásmódnak ez felelnék meg). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|