Akinek van kedve olvasgatni,bár nem egészen ide tartozik,de Monthyval dumcsiztunk múltkor a génmanipulációról.
A HVGből vanik:
Francis Fukuyama
A természet védelmében
Az a kísérlet, hogy az emberi természetet a biotechnológia segítségével igába hajtsák, sokkal veszélyesebbnek ígérkezik, mint a korábbi ipari társadalmak azon erofeszítései, hogy a ma ismert technológiákkal leigázzák a nem emberi természetet. A környezetvédo mozgalmak megtanítottak bennünket arra, hogy a természet bonyolult egész, és számos káros következménnyel járhat, ha az egyes részeket külön kezeljük.
Különös élmény például ma megnézni azokat a dokumentumfilmeket, amelyeket az 1930-as években készítettek a Tennessee-folyón épülo Hoover-gátról: egyszerre naivak és sztálinista hangulatúak, hatalmas sikerként könyvelik el, hogy a természeti teret acéllal, betonnal és elektromossággal töltöttük be. A természet feletti gyozelem azonban rövid életu volt. Az utóbbi egygenerációnyi idoben már egyetlen fejlett ország sem vágott bele nagyszabású vízeromu-építésbe, mert az efféle vállalkozások pusztító ökológiai és társadalmi következményekkel járnak.
Ha már a nem emberi ökoszisztémáknál ilyen komolyak és kiszámíthatatlanok a következmények, akkor sokkal rosszabbra számíthatunk a humángenetika területén. Annál is inkább, mert van, aki az emberi géntérképet olyan ökoszisztémához hasonlítja, ahol a gének állandó kölcsönhatásban állnak egymással. Egyetlen gén több hatásért felelos, míg néha több gén együttmuködésére van szükség egyetlen hatás eléréséhez.
A génterápia elso célkituzése a még viszonylag egyszeru muködési rendellenességek orvoslása lesz. Sok genetikus viszont úgy képzeli, hogy a magasabb rendu viselkedési formákért vagy képességekért - például az intelligenciáért, a személyiségért vagy akár a testmagasságért - felelos genetikai folyamatok olyan bonyolultak, hogy azokat soha nem fogjuk tudni manipulálni. De pontosan ebben rejlik a veszély: azt hisszük majd, hogy a genetikai okozatok láncolatát jobban meg lehet érteni, mint valójában, és emiatt még szörnyubb meglepetésekkel kell majd szembenéznünk, mint mikor a nem emberi természetet próbáltuk legyurni. Ekkor ugyanis a kudarcos kísérletek áldozata nem az ökoszisztéma lesz, hanem mondjuk az a gyermek, akit a szülei csupán több intelligenciához akartak juttatni, de emiatt netán hajlamosabb lesz a rákra.
Amikor a biotechnológiai ipar képviseloi az emcicberi géntérképbol adódó lehetoségekrol beszélnek, tetten érheto szavaikban az a tragikus elbizakodottság, hogy a tudomány majd kijavítja az emberi természet hibáit, és egy nap az ember talán halhatatlan lesz. De én hiszem, hogy az ember bonyolult és koherens természeti egész, akinek fejlodését a mai napig sem értjük. Thomas Jefferson élete végén megjegyezte: az amerikaiaknak azért vannak egyenlo politikai jogaik, mert a természet nem gondoskodott arról, hogy némelyek nyereggel a hátukon szülessenek, s így meglovagolhassák oket azok, akik jobbak náluk. Az emberi természetet manipuláló biotechnológia nem csupán elore nem látható következményeket szabadít ránk, de aláássa az egyenlo demokratikus jogok alapját is.
Hogyan védjük meg tehát az emberi természetet? Az eszközök alapvetoen megegyeznek azokkal, amiket már a nem emberi természet védelmében is bevetettünk. A normákat viták és párbeszédek során próbáljuk kialakítani, és az állam hatalmát használjuk arra, hogy szabályozzuk a kifejlesztett és felhasznált technológiákat. A biogyógyászat például már ma is nagymértékben szabályozott, de a biotechnológia felügyeletét ellátó állami szervek hatáskörében még hatalmas lyukak tátonganak. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari felügyelet például csak a biztonság és az eredményesség alapján szabályozhatja az élelmiszer-ipari, gyógyászati és biogyógyászati piacot. Etikai megfontolásokat nem vehet figyelembe, és bizonyos gyógyászati eljárások, például a klónozás, a születés elotti genetikai diagnózis és a génmódosítás szinte teljesen kiesnek a hatáskörébol. A szövetségi egészségügyi intézet számos szabályt hozott már az emberkísérletekkel és a tudományos kutatás más részleteivel kapcsolatban, de csak az államilag pénzelt kutatások felett rendelkezik, pedig az amerikai biotechnológiai magáncégek évente 10 milliárd dollárt költenek kutatásra, és 150 ezer embert alkalmaznak.
A reproduktív klónozást 24 országban tiltották be, Németország és Franciaország azt javasolta, hogy az ENSZ készítsen tervezetet az efféle tevékenység világméretu betiltására. Világosan látszik, hogy új felügyeleti intézményekre van szükség, amelyek hatékonyan tudják felvenni a harcot az újfajta biotechnológiákkal.
Aki szívén viseli a nem emberi környezet védelmét, annak ugyanilyen határozottan kell megvédenie az emberi természetet is. Európában a környezetvédo mozgalom határozottabban helyezkedik szembe a biotechnológiával, mint Amerikában, s sikerült is már a kezdet kezdetén megakadályoznia a génkezelt élelmiszerek elterjedését. Végso soron emberi és nem emberi természet ugyanannak az egésznek a része. A növényi gének megváltoztatása csupán azt befolyásolja, mit eszünk vagy iszunk, saját génjeink átalakítása viszont azt is, hogy kik vagyunk. A természet - akár az, amely körülöttünk van, akár a sajátunk - olyan hozzáállást érdemel, amely a tiszteleten és a gondoskodáson, nem pedig az uralmon és a leigázáson alapul.
|
