Kedves Akyra!
Sokáig vívódtam, hogy válaszoljak-e neked az alábbi kapcsán:
#199>> Ismerek egy egyiptomi fiatalembert szemelyesen akit megkertem,irja le nekem,ök hogy neveznek minket magyarokat:maghar-irta a fiu.
Erre és csak erre mégis reflektálok, mert ez tipikus példája a hozzá nem értésből eredő téveszmék keletkezésének.
Ha az illető egyiptomi arabul írta volna le, hogy hogy nevezi a magyarokat, ezt írta volna le: , azaz magyar betűkkel átírva: m.dzs.r.j; ami klasszikus arab nyelven /madzsarí/-nak ejtendő.
Az egyiptomi arab nyelvjárás azonban -- a többitől eltérően -- nem ismeri a /dzs/ hangot, azt /g/-vel helyettesíti, ezért ejtik a m.dzs.r.j szót /magari/-nak (és nem "maghar"-nak mint a fenti idézetben: ez utóbbi csak az adatközlő járatlanságát fejezi ki a latin betűs arab átírásban). Az arab /dzs/ > /g/ változás minden esetben megfigyelhető, pl. kl.ar. dzsámic 'mecset' > egy.ar. gámic, kl.ar. al-dzsumca 'péntek' > egy.ar. ig-gumca stb.
A madzsarí név az arabban is igen fiatal: ők a török Macar /ejtsd: madzsar/ szót vették át, miután az arab világ jelentős része az Oszmán Birodalom része lett. Azt megelőzőleg az arabok basdzsirt-nak, badzsghar-nak, azaz 'baskír'-nak nevezték a magyarokat, a kárpát-medencei Magyarországot pedig Unkúrrijja-nak (azaz 'Hungária'-nak).
A törökök a Macar /madzsar/ nevet viszont közvetlenül a magyaroktól vették át a XIV-XV. sz.-ban az ország megszállásával párhuzamosan (addig nekik is baskírok vagy hungarusok voltunk). És minthogy ő nyelvükben nincs /gy/ hang, a magyar szó /gy/-jét /dzs/-vel helyettesítették. Az egyiptomi arab /magari/ szó /g/-je tehát kétszeres hanghelyettesítés eredménye, ezért a magyar népnév eredetéről folyó vitában felhozni legalább olyan súlyos tévedés, mint pl. a cápák eredetét a delfinek evolúciójából levezetni. |