|
|
 |
navarre
2002-07-14 20:06:01
|
221
|
László Zsolt alakítása nekem is tetszett (eddig gyakorlatilag - kisebb hibáktól eltekintve - mindeben, amit láttam), de egy ember nem viszi el az előadást. A vágy villamosa tele volt rendezési hibával, főleg a térszerkesztés szempontjából, Pindroch Csaba pedig teljesen nevetségessé tette Mitch karakterét.
A másik pedig a Figaro temetése volt - csak éreztem a komoly jelenetek, kontrasztok helyét, de még azok is nevetésbe torkolltak... Pont Almaviva és Figaro fanyar kettős jeleneténél történt pl. az említett hasraesés. Az egész csak buli volt már, népünnepély, rég nem arról szólt, amiről kellett volna neki. Ez mondjuk darab-temetésnél megbocsátható. |
|
A hozzászólás:
 |
barrix
2002-07-14 19:05:24
|
219
|
Én még 2000 őszén láttam a Figarót, és akkor rendben ment minden. Abban az évadban az egyik legjobb vígjáték-élményem volt, és mégis volt benne valami kis mélység. L. Zs. és Juhász Réka tetszettek benne a legjobban, meg Horváth Lili.
Érdekes, nekem A vágy...-ban nagyon tetszett, és az egész darab mélyen hatott rám. Ami a legjobb L. Zs-ben, hogy minden idegszálával ott van a színpadon, még ha éppen egy jelenet nem is róla szól. ( pl.:A vágy... kártyázós jelenetei)
Legjobban egyébként a Bűnben és a Machetben tetszett, + Amerikai E. |
|
Előzmény:
 |
navarre
2002-07-14 11:06:42
|
218
|
Azért csak ennyit idéztem a kritikából, mert kb. ennyi volt érvényes belőle az előadásra, amit én láttam... Ami az utolsó előadása volt különben, és csodálkozva láttam, mennyire széthullt az egész. Bár akik korábban látták, azt mondják, már régebben is széthülyéskedték, és régen jelentőségét vesztette az Alföldi-rendezés.
Érdekes volt látni László Zsoltot komikus szerepben, ezt az oldalát nem ismertem korábban. Persze Almaviva szerepét is komolyan vette (mert játszani és hülyéskedni is csak komolyan lehet), de időnként hiába próbált koncentrálni, minden elvadult röhögésbe fúlt körülötte, és neki sem maradt más, mint a vigyor... Például Stohl-Figaro egyszer olyan váratlanul bukkant föl a színen, hogy megijesztette László Zsoltot, aki erre fölbukott a saját lábában és elvágódott. Hülyét kapott teljesen, aztán már csak nevetni tudott...
Kb. ezekre a dolgokra lehet emlékezni az előadásból. Ahhoz képest, hogy színházban voltam, ez nem túl sok.
Tudom, ez most jó nagy kanyar volt, Gyulához meg a nyárhoz képest, de most éppen a Figaron elmélkedtem (azt hiszem, László Zsolt általam előadásai közül még ez és A vágy villamosa tetszett a legkevésbé). Gondoltam, a színházi szerepléseit is kitárgyalhatnánk, amellett, hogy mindenféle infókat összegyűjtünk róla. Amúgy is ennek örülne a legjobban.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|