|
|
|
|
 |
Jereváni rádió
2002-06-28 13:39:09
|
1
|
Mert marhaság. A listavezető Hongkong és Szingapúr maga is gyarmat volt, de pl. ha nem is a klasszikus értelemben, de Kanada és Norvégia is. Az USA-nak nem voltak gyarmatai, Németországnak rövid ideig és nem jelentősek, a Skandináv államoknak soha, pl. Spanyolország viszont koldusszegény ország volt úgy, hogy a fél világot uralta, és jóval gyarmatai elvesztése után kezdett fejlődni. A brit gyarmatbirodalom hasznát pedig mindenestül elvitte az I. és II. világháború.
A fejlődés valóban a piaci viszonyok függvénye, kiegészítve az olyan dolgokkal, mint a politikai stabilitás, a lakosság képzettsége, munkaszeretete, stb. |
|
 |
DANTES
2002-06-28 13:28:27
|
0
|
| Szvsz egy orszag gazdasagpolitikaja addig lehet liberalis, amig versenykepesek es tokeerosek a honi cegek. Kulonben az adott orszag csak a multik fejosteheneve valik, amig mar nincs tobb fejnivalo... |
|
A hozzászólás:
 |
Abszolút Nulla
2002-06-28 13:13:05
|
-
|
„Minél szabadabb, annál gazdagabb” mondja a propagandacikk címe is. A linkre kattintva olvasható ennek a liberális gazdaságpolitikát az üdvösség útjaként előíró intézetnek a jelentése. Nektek mi a véleményetek róla?
Vitaindítóként csak egy megjegyzést tennék.
„A listát szemügyre véve az adott ország gazdaságának liberalizáltsága és tehetőssége között tényleg határozott összefüggés fedezhető fel, felső részén rendre gazdagabb európai és észak-amerikai országokkal, lejjebb pedig a fejlődő világ képviselőivel.”
Ezt mondja a tanulmány (mi mást is mondana, ha egyszer az a célja, hogy a gazdagság és a szabadversenyes kapitalizmus között kimutassa az összefüggést). Na most az én kérdésem az, hogy ezek a „szakértők” miért hagynak ki a számításból olyan alapvető és teljesen nyilvánvaló tényezőket, mint hogy a gazdagabb országok azok a gyarmattartók, akik az évszázadok során óriási tőkét halmoztak fel a most szegény és „nem szabad gazdaságú”-ként aposztrofált gyengébb társaik rovására? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|