Keresés

Kiskoromban Mackó volt a kedvencem, de úgy kamaszkorom tájékán fölfigyeltem Füles mély, megható bölcsességére, azóta jó cimborám. :)
Jómagam 19 évesen olvastam csak el a könyvet, addig visszatartott az, hogy nem tetszett a bilikék borítója... CC és a művészet...
Ma egy piros (Kepes: Könyvjelző), egy narancssárga (Ken Kesey: One Flew Over the Cuckoo's Nest - a magyar verziót 9 éve kölcsönadtam...), egy sivatagsárga (Paulo Coelho: Az alkimista), egy fehér (Édesanyák és leányaik) ÉÉÉS egy fekete könyvet vettem. :-) A legutóbbi Szabó Stein Imre Shakespeare fordításait tartalmazza. Jellemző, hogy a borítón látható kép Rátótiról (A velencei kalmár) és Szabó Steinről, László Zsoltról (Macbeth) pedig nem. :-(

Bocsánat, hogy nem pontos idézetek, de a lényeg bennük van. :) Majd csak találunk rá módot, hogy valahogy bekerüljön ide az egész interjú.
Ígéretet kaptam egy kedves SzT-rajongótól, hogy amikor legközelebb könyvtárba megy, lemásolja nekem a cicavirág által ajánlott cikkeket. Ha megkapom, begépelem én nagyon lelkesen! :-)
Az idézeteknek pedig, legyenek bár pontatlanok, addig is örülök!

Érdekes, azért a mostani nyilatkozatai már mások: számít az a 4-5 év.
Most keserűbb? Magyarázd meg, kérlek!

Kiderült egy érdekes dolog: Bertók Lajos osztálytársa volt a Színművészetin ("ő volt a legtehetségesebb közöttünk"),
Jaj, de örülök ennek a történetnek! Szívesen mondanám, hogy ők ketten egyformán közel állnak hozzám, annak ellenére, hogy Bertók Lajoshoz eddig mindössze a Bűn-ben volt szerencsém. Na de az is bőven elég volt... :-)

A Micimackós jelenettel kapcsolatban: szerintem Tóth Ildikó valahogy kilóg belőle, nem olyan jó. Eredetileg ő játszotta Micimackót?

Kiskoromban Mackó volt a kedvencem, de úgy kamaszkorom tájékán fölfigyeltem Füles mély, megható bölcsességére, azóta jó cimborám. :)

Szerda délután elmentem a Főv. Szabó Ervin Könyvtárba (FSZEK), ahol archíválják többek között a régi Színház újságokat is. Szóval, elolvastam az 1997-e interjút László Zsolttal, sőt nagy nehézségek árán le is fénymásoltam (arrafelé a fénymásolónak lelke van, és folyton megmakacsolja magát...).

Csak néhány - nem szó szerinti - idézet:

"Amióta Hamletet játszottam, nem vagyok olyan hebrencs"; "nekem is olyan jó nagy darab érző lelkem van"; "teljesen hétköznapi módon normális pasas vagyok,... fontosak számomra az olyan értékek, mint a megbízhatóság és a pontosság"; "a színészek között civilnek érzem magam, de a civilek között mégiscsak színésznek"; "a színházon kívül nincs bennem semmi exhibicionizmus"; "manapság divat sármos pasinak lenni, és mindenütt mutogatni magadat... én ilyen emberek között mindig kívülálló maradok" stb.

Bocsánat, hogy nem pontos idézetek, de a lényeg bennük van. :) Majd csak találunk rá módot, hogy valahogy bekerüljön ide az egész interjú. Érdekes, azért a mostani nyilatkozatai már mások: számít az a 4-5 év.

Kiderült egy érdekes dolog: Bertók Lajos osztálytársa volt a Színművészetin ("ő volt a legtehetségesebb közöttünk"), és mikor az interjú készült, már nagyon szerette volna látni a régi barátot, a fényképét meg kabalaként hordta a zsebében. Így még jobban örülök, hogy együtt játszhattak a Bűn és bűnhődésben, és együtt nyertek. Így még nagyobb jelentőséget kapott a történet. :) Vannak még szép dolgok ezen a világon, mégha pillanatokig tartanak csak.

Tegnap láttam a Homburg hercegét (persze videón).
Hát, nem sokáig bírtad ki új élmény nélkül! De jól tetted, egy hónapig úgyis nélkülöznöd kell fő forrásodat! :-(

Ez látszik a szemében: "Az élet..."
Szeretem, hogy rendszeresen látod a szemében az érzéseit! Irigyellek érte! Én még nem láttam-néztem annyit, hogy eljuthattam volna erre a szintre - merem remélni, hogy érzékenységben felérek Hozzád és talán egyszer nekem is sikerül megérezni-meglátni a következő szavakat (nála is, nemcsak filmekben).