Fülesként is én szerettem volna látni, de sehol nincs meg. A Bertha és Axelt és az Utazás a Föld körül nyolczvan nap alatt c. darabokban viszont volt szerencsém látni, mégha csak videón is. :)
Szerintem egyáltalán nem ilyen, csak játszik. :) Látni rajta, hogy az életben borzasztóan visszahúzódó, szerény ember, nehezen "alakul át színésszé", erősen koncentrál, hogy ilyen erős jelenléte legyen a színpadon. Láttam már,
hogy a Bűn... előtt kb. 2 órával korábban ott van és rákészül. Nem is mertem sohasem zavarni, sem előadás előtt, sem utána, pedig egyszer szívesen beszélgetnék vele a színházról, hogy ő hogyan látja a dolgokat ezzel kapcsolatban, főleg azért, mert színészetet tanulok, és talán segít, ha sok nézőpontból látom a színházi helyzetet.
Lehet, hogy a Nemzeti egyszer majd normális színház lesz, de most még túl sok a "vihar" körülötte, inkább bizonytalannak érzem a helyzetét. Biztos, hogy odaszerződött?
Cicavirág, én arra lennék kiváncsi, hogy László Zsolt is olyan elkeseredett-e a színház és a saját helyzete miatt, mint mostanában annyian, vagy alapjában vidám és optimista szemléletű ember? ;)
Eddig úgy tűnt nekem, az abszolút nem érdekli, hogy a közönség ismeri és becsüli-e. Örülne, ha tudná, hogy ennyi embernek adott valamit a játéka? Én pl. abszolút nem vagyok rajongó típus, színészekhez nem megyek oda még gratulálni sem... A Bűn és bűnhődés után is csak csendben hazakullogtam és eltöprengtem az életemen (mind a 4-szer). :)
A Hídembert még nem is láttam, de annyira nem csigáz föl. Az El Nino volt az utolsó film, amiben László Zsoltot láttam, az érdekes szemléletű alkotás. ;)
|
