Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2002-06-15 10:14:33 33
Önkorrekciók:

- Szent-Pétervár nevében 1703-as megalapításakor is benne volt a "Szankt" előtét. Minthogy nem önmagáról nevezte el Nagy Péter, hanem a védőszentje(i)ről. Ugyancsak róluk kapta a nevét a Péter-Pál erőd, és a benne elsőnek felépült épület: Szent Péter és Szent Pál apostolok katedrálisa. (Bár az lehet, hogy nem minden hátsó gondolat nélkül való volt, hogy Pál már nem kapott helyt a városnévben).

- Bécs Wien, Vienna, Videden nevének alapjaként a kelta Védunjá 'erdei patak' szót tekintik.

- Preßburg névadójaként szerepelt szláv vezér neve manapság inkább normalizált szláv alakjában: Braslav-ként szerepel. Egyébként 892-től építi a pozsonyi várat a morvákkal szemben, ugyanebben az évben a Karoling-hadak fővezére a magyarokkal közös, Morávia elleni támadásban, 896-tól azonban Pannónia és Zalavár kapitányaként védi a Frank Birodalmat a magyarok ellen.

Kis Ádám Creative Commons License 2002-06-14 21:41:57 30
Alakszej Tolsztoj szerint a kamasz Péter igen gyakori látogató volt Moszkva német negyedében. Rendkívül erős vonzalom volt benne Nyugat-Európa iránt, mint pl. Lorzing oprájából is tudjuk, Hollandiában tanulmányozta az ácsmesterséget.
Az, hogy a német rivális lett volna, nem áll, Péternek voltak porosz kapcsolatai. Ő egy európai várost akart, ezt fejezte ki a névvel is.

Különben az orosz köznyelv nem Petrográdnak hívja, az SzvSZy a forradalom utáni "megszentségtelenítés". Népiesen Pityer.
Kis Ádám

Törölt nick Creative Commons License 2002-06-14 19:42:33 28
Köszönöm, érdekes.
A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2002-06-14 12:42:11 27
Kedves Testaccio Rabja!

> Sankt Petersburg ... furcsa, hogy egy városalapító cár nem a saját, hanem egy rivális (sőt ellenséges?) nép nyelvén nevezi el fővárosát

Aki nálam jobban ért az orosz történelemhez, az majd megfog cáfolni (vagy megerősíteni), de Nagy Péter udvarában nemigen járta az orosz nyelv. Az orosz egyébként ekkor még nem volt fejlett irodalmi nyelv, helyette az oroszosított egyházi szlávot használták. Ez viszont eszmetörténetileg a klérushoz tartozott, akikkel Nagy Péternek jelentős ellentétei voltak.

A Sankt egyébként később került oda, és én úgy vélem, már a kezdetektől volt a Petersburg mellett párhuzamos Petrograd forma is, csak a plebsz részére. Egyébként az összes -grad végű orosz városnév sem orosz, hanem egyházi szláv (vi. bulgár-macedón) import, oroszul *Petrogorod lenne. Így vannak előzményei az idegen alapokon képzett településneveknek.

És a német nem egyszerűen rivális nép volt, hanem a közvetlen kapocs Európa felé, ahová -- a mai helyzethez furcsán hasonlító módon -- Nagy Péter vezetni szerette volna birodalmát. És ebben is volt előképe: a makedón Nagy Sándor az általa alapított, és nevét viselő Alexandria-t görögül nevezte el, impériumának is ezt tette "vezényleti nyelvévé", jóllehet a görögökkel a makodón állam már régtől fogva ellenséges viszonyba volt (és a görögök sosem tekintették a makedónokat -- ez után sem -- görögöknek).

Furcsa, hogy ezt mindenféle névváltoztatások után nem oroszul véglegesítik Petrográd formában.

Patina-effektus.

> Hasonló furcsa jelenségről nem tudok a világtörténelemben és földrajzban.

Cluj-Napoca, Drobeta-Turnu Severin, ...

Előzmény:
Törölt nick Creative Commons License 2002-06-13 22:40:40 21
A sajátos, hogy orosz hivatalos nevén Sankt Petersburg (vagyis németül). Még akkor is furcsa, ha - talán, én nem tudom - Péter cár, a városalapító nevezte igy. Ugyanis 1) furcsa, hogy egy városalapító cár nem a saját, hanem egy rivális (sőt ellenséges?) nép nyelvén nevezi el fővárosát. 2) Furcsa, hogy ezt mindenféle névváltoztatások után nem oroszul véglegesítik Petrográd formában. Hasonló furcsa jelenségről nem tudok a világtörténelemben és földrajzban.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!