Kedves Oszi!
Azokkal a városnevekkel van "gond", amelyekkel korán megismerkedtünk, mivel kulturálisan-gazdaságilag fontosak voltak. Párizs esetén igaz az, hogy a szóvégi /sz/ hang az utóbbi párszáz évben kopott le a franciában is. Azonban a Kis Ádám által felhozott megoldással szemben én úgy gondolom, a mai magyar ejtés teljesen belső fejlemény.
A latin olvasatból kell kiindulnunk, melyet a művelt franciák is használtak, hiszen az a középkor folyamán az egyetemek oktatási nyelve a latin volt, és a francia-magyar kapcsolatoknak is sokáig ez volt a nyelve. Az egy triviális megállapítás, hogy a latin szavakban az "s" betűt a magyarok már a kora középkor óta /s/-nek és nem /sz/-nek ejtették (hiszen éppen emiatt jelöli az "s" betű nálunk az /s/ hangot, de vö. még latin sors 'sors, végzet' < m. sors és nem *szorsz). Tehát az /s/-es /páris/ ejtés teljesen megfelel a korabeli magyar szokásoknak. Azonban a városnévhez gyakran járultak ragok, elsősorban a -ban és a -ba, melyek zöngés kezdetűek, és kiejtéskor a megelőző szóvégi /s/-et is zöngésítették: /párizsban/. Ebből vonódott el aztán a /párizs/ ejtésmód, annál is inkább, mivel beszedszünet előtt a magyarban mindig fellép a zöngétlenedés, így a Párizs szót önmagában mai /páris/-nak ejtjük. Amikor megállapították a városnév hivatalos írásmódját, akkor kétféle írásképpel (Páris ill. Párizs) és kétféle ejtésmóddal (/páris/ ill. /párizsban/) találkoztak. Azt pedig tudták, hogy a régiek következetlenül jelölték a /zs/ hangot, általában "s"-sel, ld. Jósika /józsika/ és Dessewffy /dezsőfi/ családnevek. Így azt hitték, hogy a /zs/-s alak az eredeti, és ez lett a hivatalos. Egyébként a Historical Dictionary Corpus szerint a Párizs írásmód első előfordulása 1789, a Páris-t pedig még Illyés Gyula is használta 1946-ban (pl. a "Hunok Párisban" c. regényében).
Ezeket a természetes fejlődésű alakokat aztán idővel kiszorították az ismételt modern átvételek, amelyek a hivatalos neveken alapultak. Csak a legjelentősebbek tudtak túlélni: megmaradt Drezda < Dresden, de nem él Göttinga < Göttingen, van Velence < Venezia, de nincs már Turin < Torino. A másik irányba nézve él Krakkó < Kraków és Varsó < Warszawa, de Ilyvó < Lvov és Kió < Kijev (Kijov) nem. |