|
|
|
|
 |
iscream
2002-09-02 14:05:48
|
1
|
Kiegészítésként:
a foglalkozásnevek (szerintem is helytelen) "-nő" végződésű használata korábban a német, később az orosz nyelv befolyásaként terjedhetett el nálunk.
A németek teljesen tudathasadásosak újabban ez ügyben. Egyrészt a "political correctness" miatt kompenzálni kívánják a hímnem túlzott nyelvtani jelenlétét, s néha egész vad konstrukciót termelnek (pl. a LehrerIn - szó közben nagybetűvel a "Lehrer" és "Lehrerin" /tanár és tanárnő/ osszevont változataként). Az oroszok azt hiszem még nem emancipálódnak ennyire...
A magyar nyelv nem magyon ismeri a nyelvtani nem fogalmát, ezért szerintem nem kéne ilyen szerkezetek becsempészését (ill. beszivárgását) aktív használattal támogatni.
A megszólítás pedig nekem is éppoly tiszteletet kifejező a -nő végződéssel, mint Kis Ádám leírja. Hallottam már a "professzor asszony" megszólítást is. Ez azt hiszem egyértelműen a tisztelet jele, s mivel e címet ritkán kapják csitrik és ifjoncok, a korra utaló asszony (a nő helyett) sem lehet sértő. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2002-06-01 19:49:12
|
0
|
Ez jó felvetés. Szerintem összekeveredik a megszólítás és a foglalkozásnév.
Ha a foglalkozást tekintjük, akkor iniferens a nem, illetve talán még halvány diszkriminatív árnyalata is van.
dr. med. univ. Kiss Gabriella nyilván orvos. Ha továbbmegyünk, sebész, urológus vagy szülész. Figyeljük meg ezt az utóbbi példát: a szülész orvos, a szülésznő pedig alacsonyabb végzettségű egészségügyi dolgozó (bába).
Ugyanígy dr. iuris Nagy Izabella lehet ügyvéd vagy bíró, dr. phil. Kovács Sára tanár.
A megszólításuk doktornő, ügyvédnő, tanárnő. Ráadásul ezek teljes tiszteletű megszólítások, ahol a "nő" képzőszerű utótag az "úr" szót is helyettesíti.
Kis Ádám
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|