Kedves Laskafülü Tóbiás!
> Tisztán logikai alapokon megvizsgálva a problémát, én azt hiszem, hogy nekem van igazam. A szokás, a használat általánossága, valamint a vizsgált kifejezés elfogadottsága ettől még elérhet.
Logikád alapját -- "egy áru lehet olcsó vagy drága. Egy ár lehet magas vagy alacsony, de olcsó ár nincs" -- éppen a nyelvhasználatból merítetted. Hiszen absztrakt fogalomképleteket vizsgálva a magas ár sokkal abszurdabb, mint a drága ár, hiszen magas csak az lehet, aminek függőleges kiterjedése van, vagy fizikailag-logikailag valami viszonyítási pont felett helyezkedik el. De az ár? Maximum, ha 'árviz', vagy 'cipésszerszám' értelemben használjuk... :-))
Tehát te elfogadtad, hogy a jelentéstartalmat a nyelvhasználat definiálja, ebből általánosítottál, absztraháltál egy kicsit (de messzire nem merészkedve), majd amit találtál, azt visszafordítottad a nyelvhasználat ellen. Kevésbé lenne mindez ilyen komplikált, ha felvennéd az olcsó jelentései közé az 'alacsony árú'-t, és magát az alacsony ár kifejezést jelentésismétléses szólásnak tekintenéd, melyből egyébként van temérdek sok (mint pl. maga a temérdek sok). Ilyen szerkezete van többek közt a törpe növésű kifejezésnek, minthogy a törpe jelző már önmagában a testméretre -- azaz a növésre -- utal. Tehát ez látszólag a Tautológikus neoplazmusok topik témakörébe tartozna, ha a nyelvben nem lenne természetszerűleg megfigyelhető némi egészséges redundancia.
> Ugyanúgy nem helyesek a magyar nyelvben az ún. germanizmusok, de ennek ellenére rengeteg honfitársunk használja rendszeresen.
Mielőtt erről diszkutálnánk, olvasd el a Szepesi Gyula: Nyelvi babonák c. munkáját, ha másért nem azért, hogy ugyanarról beszéljünk, ui. az ún. germanizmusok nagy része "parajelenség": sokan látják, de még senki sem tudta bizonyítani.
> Másik szálka a szememben az, hogy magyarjaink előszeretettel használják az unszimpatikus szót a nyilvánvalóan helyes antipatikus helyett. Erről mi az álláspontod?
Az unszimpatikus legalább németül korrekt, és nem szégyen német szavakat használni, pl. polgár, rajzol. [Sőt bevallom, nagyszüleim nyomán én is előszeretttel élek az unfair szóval.]
Az *antipatikus viszont semmilyen nyelven nem korrekt. Ezt a szót azok az idézőjeles nyelvművelők erőltetik, akik nincsenek tisztában azzal, hogy a szimpatikus ellentéte eredetileg az antipatetikus ill. az aszimpatikus volt.
Szóval a korrekt, de idegen unszimpatikus formát én nem váltanám fel az inkorrekt, de továbbra is idegen *antipatikussal. |