Kedves a Hettita, kostas!
a Hettita> Ha esetleg nem volna éppen téma: meg tudnátok mondani, mi a különbség a rácok, bunyevácok és sokácok között? Valaki korábban írta, hogy ezt még maguk sem tudják, de mi az, amit még tudhatunk?
Ezt a kitételt én írtam, és nem volt mentes "némi" túlzástól. De ha vesszük a számunkra ismerősebb kisetnikumokat: ki tudná megmondani, mi a különbség a tót (~ rác), a matyó (~ bunyevác) és a palóc (~ sokác) közt? Az utóbbi kettőt számtalan apró népszokásbeli és nyelvi sajátosság határozza meg, amelyet az érdekeltek és a néprajzosok kivételével nemigen tudunk felsorolni (és sem). Ennek illusztrálására álljon itt egy cikkecske, amely baranyai példán keresztül bemutatja, hogyan terjedt a sokác megjelölés anélkül, hogy etnikai változások történtek volna. A legpregnánsabb az a rész, amikor a női főkötő típusa alapján sorolódott az adott falu ide vagy oda.
kostas> Rác: a szerb nép régi magyar neve; Sokác: görögkeleti vallású, de horvát dialektust beszélő délszláv; Bunyevác: pont fordítva, katolikus vallású, szerb dialektusú délszláv.
Az elsőben egyetértünk azzal a kiegészítéssel, hogy a bátyai, dusnoki és tököli délszlávok még az utóbbi időkig is rácnak nevezték magukat, annak ellenére, hogy nyelvileg és etnikailag horvátok. A sokác és bunyevác elhatárolás tartalmában már nem. Elsőnek: mindkét népcsoport a horvát nép részét képezi (ez manapság igen lényeges, én egyszer egy angol munkában Catholic Serbian-ként mertem aposztrofálni a bunyevácokat: igen felháborodott hangú reagálásokat kaptam). Másodiknak: minden horvát népcsoport római katolikus, így a sokácok is. Továbbá: mindkettő zömmel i-ző to-nyelvjárást beszél: ez egyébként a nyugat-boszniai, kelet-horvátországi délszláv nyelvjárásokra jellemző, tehát horvát dialektusnak tekinthető. Persze, zömmel a sokácokhoz keveredtek bosnyák-horvátok is, akik ije-znek (az ő nyelvjárásuk a szerb-horvát irodalmi nyelv eredeti változatának alapja, amelyet így a horvát nyelvé is, és nem a Zágráb környéki e-ző kaj-dialektus! A szerbek pedig e-znek és to-znak.), de szép számmal magyarok és németek is. Elkülönítésük -- a néprajzi részletek mellőzésével -- zömmel területi alapon történhet: a sokácok Pécs és Mohács között élnek (Kásád, Kátoly, Olasz, Versend, Mohács), valamint szigetként a Bács-Kiskun megyei Hercegszántón. A bunyevácokat pedig leginkább (hercegszántó kivételével) Bács-Kiskun megyei nem szerb délszláv etnikumként lehetne meghatározni: ez a szerbekhez való területi közelség magyarázza, hogy sokáig szerbekként voltak elkönyvelve. A magyarországi horvát kisetnikumokról (a fentiekeken kívül a gradistyei horvátok, bosnyák-horvátok, a rác-horvátok) itt található egy tömör ismertetés. |