Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2002-03-25 11:40:10 102
Kedves tosa!
Kb. 30 éve foglalkoztat ez a kérdés. Magam is tettem több javaslatot, azyután figyeltem, hogy vajon elterjednek-e. Nem sikerült rájönnöm, hogy a nyelvközösség mit miért fogad el vagy miért utasít vissza valamit. Szerintem a nyelvújítással nem azért kell foglalkozni, mert nem tetszik egy új szó, éppenséggel azért, mert valamely idegen nyelv jeleit hordja magán. A szoftver és a hardver, ha tetszik, ha nem, ma már magyar szavak, a magyarításukkal foglalkozni nemcsak felesleges, hanem valahol káros is: tipikusan az egyéni ízlés szembeállítása a közízléssel. Nézetem szerint ez lényeges elvi kérdés, mert a felesleges magyarítás a szükséges magyarítás feltételeit, esélyeit rontja. Mostanában rendkívül rossz a hangulat a nyelvművelés körül, éppen ezért azoknak, akik ezt komolyan veszik, nemcsak a lenullázó, megsemmisítő kritikák ellen kell kell védekezni, hanem a jó szándékú, de mégis káros purista törekvések ellen is.
Kis Ádám
A hozzászólás:
tosa Creative Commons License 2002-03-24 12:52:17 101
Kedves Kis Ádám!

Gondolom ezt a rovatot 'szigiri' azért nyitotta meg, hogy magyarosítsunk, azaz a fórumba bekapcsolódók megvitassák, kielemezzék egy-egy javaslat alkalmasságát, a magyar nyelvbe illesztésének kérdését. Ezért úgy gondolom, hogy magát a javaslattevést megkérdőjelezni talán nem szerencsés dolog ezen a fórumon. Ha a hozzászólók egyöntetűen elutasítják valamelyik javaslatot, akkor valószínűleg elvetendő a javasolt magyarosítás. Ha akadnak többen is, akik a javaslat mellé állnak, akkor az egyedi javaslat már egy csoport véleményévé válhat, amelynek további sorsa attól függ, hogy el tud-e terjedni a számítástechnikai és informatikai szakirodalomban, fel tudja-e váltani a megfelelő szövegkörnyezetben az idegen eredetű szavakat.

Javaslatomban nem igazán az angol terminológia szerint megfeleltetés vezetett, inkább a számítógép lényege, felépítése volt az alap. Kicsit nagyképűen inkább az emberre hasonlítva próbáltam ezt a szópárt javasolni, az emberi testről valószínűleg senkinek nem az jut az eszébe hogy az az ember 'kemény' része, a lélek pedig a 'lágy' része. Úgy gondolom, hogy a kettőt nem is szerencsés oppozícióba állítani, hiszen ezek nem ellentétei egymásnak, hanem részei, kiegészítői egy nagyobb egységnek, egymás nélkül nem 'működnek'.
Nagyon örülök, hogy a 70-es években a gépmű szó megalkotása már felvetődött, de az akkori időkben a számítógép még nem volt egészen hétköznapi eszköz, nem volt annyira része a mindennapi életnek, mint manapság. Bár már akkor is a csúcstechnológiát képviselték, szobányi, teremnyi méretűek voltak, valóban inkább technikai, gépi eszköznek voltak tekinthetők. A mai gépek az akkoriakkal összehasonlítva már igazi remekművek, és egyre inkább azokká válnak, mert a fejlődés feltarthatatlan. Ugyanez igaz a számítógép 'lelkére' is: össze sem lehet hasonlítani a 20-30 évvel ezelőtti gépek
számművét a maiakkal.
Észmű: ez lehet szebb, esztétikusabb szó, mint a számmű, de ezt nemcsak a számítógép programjaira lehet értelmezni, hiszen bármely emberi, mérnöki alkotás kaphatja ezt a megnevezést, tehát én úgy gondolom, hogy nem eléggé specifikus. A számmű valóban kifejezheti a számítógépi programok összességét, hiszen miből is áll? Ha lemegyünk a programok gépi kódjáig, vagy azon is túl felbontjuk a gépi kódokat és a bájtokat, csak 1-est és 0-t találunk. Tehát ennek a két számnak, mint építőkockának a hatalmas, rendezett tömegéből állnak össze a programok, és a programok összessége adja a számítógép számművét. Ismét csak az emberi lélekkel összehasonlítva, nem szoktuk azt az érzelmek, gondolatok összességével helyettesíteni, hiszen van rá egy megfelelő szó. Nem tartom tehát jónak egyszerűen csak programoknak nevezni a számítógép 'lelkét'.
A program szó többjelentésű, ezért is indokolt egy szűkebb, csak a fentiek szerint bíró jelentéssel rendelkező szó bevezetése.
tosa

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2002-03-22 17:40:43 100
Kedves tosa!
Nincsen új a nap alatt. a 70-es évek közepén, a magyar adatfeldogozási szaknyelv szabványosítási folyamatában a Magyar Szabványügyi Hivatal pályázatot írt ki a software és a hardware szavak magyarítására (az angolos írással épp azt a csapdát szeretném elkerülni, hogy magyar szavak magyarosításán filózzunk). Az eredmény meglehetősen röhejes volt. A javaslatok között amúgy szerepelt a gépmű is, csak nem a számművel, hanem az észművel oppozícióban. Ne is haragudj, ez a szebb megoldás: képzeld el, a szoftveres észművesnek titulálhatná magát.

Két baj van a dologban:
Az egyik: szerintem egy-egy idegen szó magyarosításának nem igazán megfelelő módja az ilyen javaslattevés. Az egyedi javaslatok ritkán értek el eredményt: az eredményes magyarítások teljes területeken (pl. sportnyelv) voltak megfigyelhetők, ahol aztán a lendület messze túlterjedt a megcélzott szavakon (a futtballnyelv magyarítása a sportnyelv igen nagy arányú magyarosodásához vezetett, azonban vegyük észre: a futtball nem igazán magyarosodott meg).

A másik: a software-hardware sajátos terminológiai rendszer az angolban. Metafora és párosság (oppozíció). A kiindulás a hardver, amely a gép "vasból" készült részeire utal, ezek ugye kemények, míg a szellemi részek - a kemény antonímájának alkalmazásával: lágyak. A metaforikus terminológia ugyan kezd nálunk is teret nyerni, de azért nem vált a vérünkké. Amit az is mutat, hogy a magyarítás során Te sem metaforát használsz. Emellett a szám és a gép nem alkotnak ellentétrendszert, tehát az eredetinek ez a vonása sem érvényesül. Ha ilyen meggondolással magyarítunk, semmi szükség nincs (a mű elemmel képviselt) párbaállításra.
A hardware magyarul nem jelent mást, mint a számítástechnika gépi, műszaki eszközeit. Ezért, amikor a hardvert mondjuk, az esetek nagy többségében nyugodtan mondhatnánk gépet, gépi eszközt, műszaki eszközt. Ebben a tekintetben a hardver szó egyszerűen felesleges.
Más a helyzet a szoftverrel. A jelentett fogalom nehezen nevezhető meg. Olyannyira, hogy az eredeti jelentés (a számítógép nemanyagi eszközeinek összessége) elhomályosult, vele együtt a szó gyűjtőnévi jellege is. Erre utal, hogy elterjedt a többes számú használata. A "szoftverek" azonban már nem jelent többet, mint a "programok", köbetkezésképpen felesleges. (Tudom, a programot sokan ugyancsak idegen szónak tartják, de ezen az alapon a kilincs és a kukorica is az.)
A szoftver-hardver értelmes magyarításának nézetem szerint két útja van:
1. Lemondunk a szópár alkalmazásáról, és gépi (vagy műszaki) eszközökről), illetve programokról beszélünk (a gyűjtőnekevet jól helyettesíti a többes szám).
2. Tudomásul vesszük, hogy új fogalom(pár)ra új szavakat használunk. A jelentés szóhoz rendelése ugyanis önkényes, ez a megoldás azt az előnyt kínálja, hogy hasonlít a nemzetközileg használt szavakhoz.
Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!