|
|
|
|
 |
Julo
2002-03-17 00:16:30
|
1960
|
Túl sokáig biztos nem érdemes rágódni, dehát ezt nem teljesen a tudatunk irányítja, én úgy gondolom...
Miért nem tartasz senkit már nagyra, túl sokat csalódtál már életedben? Kiábrándult vagy? Miért? |
|
A hozzászólás:
 |
sóhaj
2002-03-17 00:09:27
|
1956
|
Ritkán ér csalódás, mert senkit nem tartok már nagyra, ezért viszont mindenkinek tudom élvezni a jó dolgait, a rosszakat bekalkulálom.
Ha valamit másképpen terveztem, s nem úgy alakul a dolog, akkor sokat segíthet a másik: el kezd úgy viselkedni, amit biztosan nem kedveltem volna meg.
Érdemes a csalódásokon rágódni? |
|
Előzmény:
 |
Julo
2002-03-16 23:57:13
|
1953
|
brazil
Én is belebonyolódtam egybe, szerencsére vége van már, azóta messze kerülöm őket.
hmmm, izé, hát mondjuk az uccsó (?) csalódásom egy kolléga volt, akit nagyon sokra tartottam, aztán közelebbről ;O))) megismertem és rájöttem, hogy túlságosan elvakult voltam vele szemben. Villámgyorsan véget vetettem a kapcsolatnak.
Ha csalódás ér, nagyon megfekszi a gyomrodat? Hamar túlteszed magad rajta vagy sokáig rágódsz inkább?
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|