|
|
 |
rumci
2002-03-13 18:34:38
|
15
|
„Amúgy az elemnevek ilyeténképpen való szabványosítását marhaságnak tartom”
Akkor holnaptól héliumnak hívom az oxigént.
„Az elemneveket pedig írja magyar kiejtés szerint a radai rossebb :-).”
A kűriumot, laurenciumot, nobéliumot már senkinek nem jutna eszébe idegenesen írni.
„Bor [ez utóbbi elemként tényleg rövid "o"-s?]”
Engem is meglepett, mindenképpen bóriumot írnék (de lehet, hogy féltek a bórral való összekeveréstől), a kémiai helyesírási szabályzatban azonban valahol az szerepel (ha jól emlékszem), hogy az ékezeteket a jóhangzás szerint állapították meg. És lehet, hogy valakinek a bor jobban hangzik a bórnál. :-))
„Más lapra tartozik, hogy álmomban sem jutna eszembe Rutherford nevét /dz/-vel kiejteni.”
Azon én jót szórakoztam, és eszembe jutottak gimnáziumi irodalomóráink, amikor vődzvőszről tanultunk.
„Ugye itt a »[!]« az idézés jele? Én a rövidítést – persze alap nélkül – /ájúpek/-nek ejtem ki magamban, ehhez nem mén az »a«…”
Amikor én a Magyar Kémikusok Egyesületében elmondtam a könyv (az előbb említett testvére) adataiban az /iupac/ szót, mondta az egyesületi titkár, hogy /jupak/. És így is használják az emlegetett irodalmak. |
|
 |
LvT
2002-03-13 16:37:44
|
14
|
| Önértelmezés: "Amúgy az elemnevek ilyeténképpen való szabványosítását marhaságnak tartom": itt nem arra gondolham, hogy ne legyen nemzetközileg egységes, "szabványos" nevük; hanem arra, hogy ezt olyan magyar művekben ércnél maradandóbb papírba véssük, mint pl. "A Magyar Kémiai Elnevezés és Helyesírás Szabályai." |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2002-03-13 16:31:44
|
13
|
> Már megint rossz oldalra álltunk?
Typisch, ahogy nálunk faluhelyt mondják.
> A magyar források csak a [!] IUPAC-ról beszélnek, ACS szóba sem kerül (gondolom azért, mert Fodorné azzal van szoros kapcsolatban). Így eléggé meglepett, hogy épp a másik szervezet a meghatározóbb.
Hát, amelyik szervezet neve "A"-val kezdődik (mint "American"), azt biztos, hogy helyből meghatárotóbb annál, ami "I"-vel indul (mint "International"). Egy másik pl.: annak ellenére, hogy az ANSI által definiált zógenannte "win-1250"-es kódlap nem az internetes "szabványok" része -- ellenététben az ISO-8859-2-vel --, mégis úgy nagyságrendelig a világ webes tartalmának fele ebben íródott.
Amúgy az elemnevek ilyeténképpen való szabványosítását marhaságnak tartom, melynek az a hátulütője, hogy úgy ötévente újra kell írni a szabályzatot. Körülnéztem az IUPAC hómpédzsén: a Fodorné szerinti listából már csak a borium (107) és a meitnerium (109) érvényes ezen szervezet szerint is.
Az elemneveket pedig írja magyar kiejtés szerint a radai rossebb :-). Ezzel így tényleg helyénvalóak a "Vicces magyar szavak" topikban! Véleményem szerint -- és ezzel mintha nem lennék egyedül --- ezeket az elemeket éppen kiemelkedő személyiségek tiszteletére és nem megcsúfolására nevezték el. Radzerford, Hán és Bor [ez utóbbi elemként tényleg rövid "o"-s?] foroghatnak a sírjukban, hozzájuk mindjárost csatlakozhatnak Lórensz és Szíborg (bár -- ha jól tudom -- ez utóbbi még élve kap csuklásrohamot). Más lapra tartozik, hogy álmomban sem jutna eszembe Rutherford nevét /dz/-vel kiejteni...
> A magyar források csak a [!] IUPAC-ról beszélnek
Ugye itt a "[!]" az idézés jele? Én a rövidítést -- persze alap nélkül -- /ájúpek/-nek ejtem ki magamban, ehhez nem mén az "a"...
---------------
Még egy errata a korábbi hozzászólásomhoz. Kopi-pészt hiba történt: a 117-es elemszámú ununseptium jele természetesen Uus (és nem Uub). |
|
Előzmény:
 |
rumci
2002-03-13 14:14:48
|
12
|
1. Köszönöm a bőséges információdömpinget (bár ez nem a tautologikus topik), többet és jobbat találtál, mint én (ebben bízva tettem fel a kérdésemet).
2. Akkor most már megnevezném az ISBN nélküli forrásomat: Fodorné Csányi Piroska–Simándi László 1995. Szervetlen kémiai nevezéktan. A Magyar Kémiai Elnevezés és Helyesírás Szabályai. Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest. No, ez az 1994-es állapotot ismereteti: dubnium (104), zsolioium (105), radzerfordium (106), borium (107), hánium (108), meitnerium (109). Ezt azért idézem, mert jól példázza a szabályt, hogy az elemneveket (akkor is, ha személynévi eredetűek) mindig kiejtés szerint írjuk. Ezért a hánium. Ugyanez a forrás szisztematikus (tehát nem triviális) névből a 900-as elemre is hoz példát: ennilnilium, ezek ugyanis generálhatók (a szabály kitalálható).
3. A magyar források csak a [!] IUPAC-ról beszélnek, ACS szóba sem kerül (gondolom azért, mert Fodorné azzal van szoros kapcsolatban). Így eléggé meglepett, hogy épp a másik szervezet a meghatározóbb. Már megint rossz oldalra álltunk? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|