|
|
 |
rumci
2002-03-13 14:14:48
|
12
|
1. Köszönöm a bőséges információdömpinget (bár ez nem a tautologikus topik), többet és jobbat találtál, mint én (ebben bízva tettem fel a kérdésemet).
2. Akkor most már megnevezném az ISBN nélküli forrásomat: Fodorné Csányi Piroska–Simándi László 1995. Szervetlen kémiai nevezéktan. A Magyar Kémiai Elnevezés és Helyesírás Szabályai. Magyar Kémikusok Egyesülete, Budapest. No, ez az 1994-es állapotot ismereteti: dubnium (104), zsolioium (105), radzerfordium (106), borium (107), hánium (108), meitnerium (109). Ezt azért idézem, mert jól példázza a szabályt, hogy az elemneveket (akkor is, ha személynévi eredetűek) mindig kiejtés szerint írjuk. Ezért a hánium. Ugyanez a forrás szisztematikus (tehát nem triviális) névből a 900-as elemre is hoz példát: ennilnilium, ezek ugyanis generálhatók (a szabály kitalálható).
3. A magyar források csak a [!] IUPAC-ról beszélnek, ACS szóba sem kerül (gondolom azért, mert Fodorné azzal van szoros kapcsolatban). Így eléggé meglepett, hogy épp a másik szervezet a meghatározóbb. Már megint rossz oldalra álltunk? |
|
 |
LvT
2002-03-13 13:05:53
|
11
|
Errata: a "dusík 'nitrogén, tkp. folytany'" helyesen "dusík 'nitrogén, tkp. fojtany'" (a dusit' 'fojt(ogat), fullaszt' igéből) |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2002-03-13 13:01:17
|
10
|
> Oxigén: éleny, nitrogén: légeny. Több nem jut eszembe. Az -any/-eny képzőt használták erre.
Érdekes mód északi szomszédainknál ez a képzés termékeny volt: vodík 'hidrogén, tkp. vizeny', kyslík 'oxigén, tkp. savany', dusík 'nitrogén, tkp. folytany', uhlík 'szén, tkp. széneny(sic!)', sodík 'nátrium, tkp. szódany', draslík 'kálium, tkp. hamuzsírany'.
> Mi a neve a 104-es és 105-ös rendszámú elemeknek? Merthogy általában kurcsatóviumnak (Ku) és hániumnak (Ha) írják a különféle magyar szakirodalmak
Mi a vasfüggönynek a kevésbé boldog oldalán helyezkedtünk el
Az atomtudós is csak ember: nagy presztízsharc dúlt az elnevezések közt, ami akadályozta a nevek szabványosítását, amely kompromisszomak árán végülis 1997-ben történt meg. Egy rövid, "csata utáni" helyzetjelentés található itt a Los Alamos National Laboratory (LANL) oldalai közt. (N.B. "Hánium"? Megérdemelné szerencsétlen Hahn, hogy ne torzítsuk el a nevét; még akkor sem, ha végülis kiebrudalták.)
A nevek az IUPAC és az ACS által 109 atomszámig lettek szabványosítva (bár még mindig "proposed name" státussal). Egy naprakész periodusos rendszer (történeti adatokkal) itt található. E szerint:
#104: Rutherfordium, jele Ru v. Ku (!) (megszűnt név: kurcsatovium, [IUPAC] Dubnium, Db(!); unnilquadium, Unq)
#105: Dubnium, jele Db (megszűnt név: [ACS] hahnium, Ha; [IUPAC] joliotum, Ji; unnilpentium, Unp az oroszok kapták ezt a kurcsatoviumról való lemondásért cserébe; Dubna az elem előállításának helye)
#106: Seaborgium, jele Sg (megszűnt név: [IUPAC] rutherfordium, Rf(!); unnilhexium, Unh; az új név az egyik felfedező neve)
#107: Bohrium, jele Bh; az ACS-nél viszont Nielsbohrium, Ns [ez utóbbi a "hivatalosabb"] (megszűnt név: unnilseptium, Uns; az ACS szerinti név a "bór"-ral való homofónia elkerülését szolgálja)
#108: Hassium, jele Hs (megszűnt név: [IUPAC] hahnium, Ha; unniloctium, Uno; az új név a német Hesse tartomány latinos Hassias nevéből)
#109: Meitnerium, jele Mt (megszűnt név: unnilennium, Une; egy osztrák fizikusnő után elnevezve)
Igen figyelemreméltó, és a tájékozódást mindenképpen segíti (:-)), hogy az ACS és az IUPAC más-más elemeket nevezett el Rutherfordról, Dubnáról és Hahnról: általában az ACS nevezéktana diadalmaskodott. Most már vannak elemek 118-as rendszámig, indulhat újra a küzdelem (bár biztató, hogy a 109-es Meitnerium már a cégnél közös neve volt)...
Ez utóbbiak munkanevei: #110 UUn ununnilium, #110 Uuu unununium, #112 Uub ununbium, #113 Uut ununtertium, , #114 Uuq ununquadium, , #115 Uup ununpentium, #116 Uuh ununhexium, #117 Uub ununseptium, és #118 Uuo ununoctium. |
|
Előzmény:
 |
rumci
2002-03-12 22:08:26
|
9
|
Oxigén: éleny, nitrogén: légeny. Több nem jut eszembe. Az -any/-eny képzőt használták erre.
Hasonló, de mégis más. Mi a neve a 104-es és 105-ös rendszámú elemeknek? Merthogy általában kurcsatóviumnak (Ku) és hániumnak (Ha) írják a különféle magyar szakirodalmak (a Magyar Nagylexikon is), de egy kémiai szakmunkában az jött szembe, hogy a IUPAC a dubnium (Db) és a zsolioium (Jl) mellett döntött (a forrás egy folyamatban levő, de lényegében lejátszott döntésről szól; de egy ISBN nélküli könyvben olvastam). A hániumot a 108-as rendszámnak adja ugyanez a forrás, de Hn vegyjellel. Mi tehát az igazság? (Nem kezdtem még bele a net feldúlásába, úgyhogy nyitott a probléma; de mindjárt dúlok.) |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|