Kedves Pivovar!
> a jól látom, éppen a magyarázatokban talán leggyakrabban említett két nép neve maradt ki a sorból: cseh, szlovák. Vagy nem? :-))
A 46. hozzászólásban már említésre került a szlovákok nevének eredete, de "közkívánatra" részletesebben:
Cseh: Etimológiája tisztázatlan. Népszerű monda a mitikus Cseh vezérről szóló, de ő csak a középkori történetírásban szokásos költött alak (vö. a magyar történelemből Belárt, aki szintén egy népet szimbolizál, a bolgárokat). A szó hangalakja szokatlan, de talán összefügg a mai cseh-szlovák c^echrat' 'felborzol, kuszál' szóval.
Eredetileg csak a legnyugatibb (és egyben legnagyobb) bohémiai szláv törzs neve, akik szállásterülete a mai Krakkóig nyúlt. A többi törzs (a lucsanok, szedlicsanok, lemuzsok, decsanok, litomirzsicek, psovanok, dudlebek, stb.) nyugaton Nürnberg, délen pedig a Dunáig érő vidéken éltek az V-VI. sz-tól kezdve. Az, hogy végülis a prágai központtal letelepedett cseh törzs neve lett a néppé kovácsolódott szövetség megnevezése, arra vezethető vissza, hogy ez a törzs adta a legkorábbi csehországi uralkodóházat, a Premysleket. Ennek első ismert tagja I. Borivoj volt, aki I. Szvatopluk morva fejedelem vazallusaként 872-ben felvette a keresztyénséget. A Premysl-ház fokozatosan gyűrte maga alá a cseh- és morvaországi törzseket, utolsónak a Slavnik nemzetséget semmisítve meg 995-ben.
Szlovák: A jelenlegi népnév cseh -ák népnévképzőt hordozza, és a XIV-XV. sz.-tól adatolható felváltva az eredeti Slovien megnevezést. Ez a szó csak szlovák férfit jelöl, a nők elnevezése (Slovenka) és a melléknévi alak (slovensky) még őrzi az eredeti alakot.
Ez a név eredetileg nem jelent mást, mint 'szláv ember'-t, és ezt az elnevezést már Iordanes megemlíti: "ezek ... egy törzsből származnak, de most háromféle névvel jelölik magukat venethusoknak, antoknak és sclavenoknak". Ő szerinte a sclavenok a Duna deltájától a Dnyeszter és a Visztula által határolt területen laknak, vagyis ez tulajdonképpen a mai nyugati és déli szlávok közös elnevezése. A néppé szerveződés során az egyes szláv etnikumok különféle, zömmel törzsnévi eredetű saját elnevezéseket vettek fel, kivéve a szlovákokat és szlovéneket, akik -- ha egy kissé megváltozva is -- megtartották az eredeti nevet. Ennek oka az lehet, hogy mindkét népcsoport a néppé alakulás előtt más nem szláv etnikum uralma alá került, és így nem kellett megkülönböztetni magukat a többi szlávtól.
A Slovien név a slov- tőből és az -ien lakosnévképzőből áll. A slov- tő etimológiája vitatott. A szlávok közt népszerű azon vélekedést, hogy a slava 'dicsőség' szóra menne vissza, népi etimológiának kell minősítenünk. Ugyanilyen alaptalan a görög szklabosz '(rab)szolga' szóból való eredeztetés. Komolyabb kísérletek történtek a szláv slovo 'szó', ill. az indoeurópai k'lewos folyónévre visszamenő ősszláv *slov- 'mocsár' szavakra való visszavezetéssel: az előbbi esetben a név 'beszélő ember'-t, a második esetben 'mocsaras vidéken lakó ember'-t jelentene. |