Keresés

Részletes keresés

Julo Creative Commons License 2002-03-06 09:57:13 1678
Nem kell bocsánatot kérned! Írj annyit, amennyit jónak látsz, ha valamit el akarsz mesélni...
Láttam a TV-ben régebben 1-2 műsort erről a betegségről, amit leírtál, összeszedtek néhány ilyen betegségben szenvedő nőt és odaállították a tükör elé őket (eszméletlen gebe volt mindegyik) és elvégeztek velük egy kísérletet, aminek az volt a lényege, hogy mennyire nem a valóságot látják a tükörben! Pont, amit leírtál...

Nem tudok játszani hangszeren, néha úgy érzem, nem volna rossz, pedig nincs semmi hallásom, de azért úgy magamnak vagy társaságban jó lenne játszogatni...

Írd le, milyen az arcod! Részletesen! Szóban.

A hozzászólás:
Tienelle Creative Commons License 2002-03-06 09:28:01 1677
Úgy összeségében mindenét szeretem, de ha ki kell emeljek valamit, akkor az a keze és a mellkasa. Amihez jó odabújni,mert biztonságot ad, és a kezét fogva sétálni. Hát ez eléggé szentimentális lett. Meg a szemét nagyon szeretem, ahogy rám néz.:)

Julo, a súly nálam egyszerűen alkati kérdés,anyukámtól örököltem, ő ezzel a súllyal ment ikreket szülni. :) Szerencsém van, nem kell diétázzak, és fogyókúrázzak, még arra sem kell figyenem, mit eszem. Ugyanúgy hozzám tartozik, mint a szemem szine, a lábam formája, stb. Nem csinálok nagy ügyet belőle.

Volt egy gyerekkori barátnőm, aki kicsit mindig is ducika volt, de egy iszonyúan helyes lány volt, és nagyon kedves. 18 évesen elkezdett fogyókúrázni, mint egy megszállott, és rendszeresen tornázott, futott, ami jó is lett volna. Ha meg tud állni. Nem tudott. A 70 kilós lányból lett 41, és nagyon megijedtem, mikor láttam, hogy nem képes abbahagyni, mert ő továbbra is annak a kövér kislánynak látja magát a tükörben. A mindig mosolygós lányból lett egy fáradt és összetört vékony, folyton karikás szemekkel, a bőre teljesen megváltozott, folyton kalóriákat számolt, teljesen beszűkült a nem evés gondolatára. Ő is tudta, hogy baj van, talán csak ezért tudtam elvinni pszichológushoz. Szerencsére tudtak segíteni rajta. Azóta ismét normál súlya van, és egy kedves férje, mert gondjai voltak a fiúkkal is, nem tudott ismerkedni, azonnal bepánikolt, hogy biztos nem kell a fiúknak, csak barátnak a súlya miatt. De attól tartok, hogy ha nem ülök le vele akkor ezt megbeszélni, és beláttatni, hogy ez igy veszélyes, és nem jó, ha hagyom, hogy tovább csinálja, nem tudom, mi lett volna vele. :(
Nem is tudom, miért írtam ezt le, bocs a hosszúért.

Tudsz játszani valamilyen hangszeren?

Előzmény:
Julo Creative Commons License 2002-03-06 09:06:11 1676
Telefonon tartjuk inkább a kapcsolatot, sajnos. Túl sok mindent kell egyeztetni, meg nem is lakunk közel egymáshoz (most a két legjobb barátnőmről beszélek). Azért találkozgatunk is, amennyire lehet.

Nagyon szeretem a céges bulikat, bár nincs sűrűn.

Ha megtalálom az ideális elrendeződést, akkor már nem rendezkedek tovább, ahhoz túl lusta vagyok.
(57 kiló? Mázlista...)

Családi ház inkább, főleg a kert miatt. Nem szeretek bezárva lenni egy lakásba, ahonnan nem tudom "csak úgy" kidugni az orromat.

A partnered melyik testrészét szereted a legjobban és miért?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!