Én úgy látom, hogy van itt néhány félreértés az érintésvédelem fogalmaival kapcsolatban. Sajnos néha a szakemberek is pongyolán fogalmaznak, hát még mi botcsinálta "villanyszerelők".
Először talán a védővezetőről:
Itt a fórumon is megjelenik a védővezető, a védőföld, a nullázóvezető, stb. mint egymással ekvivalens, vagy néha mint egymástól különböző dolog. Az igazságot - a korrekt elnevezéseket és jelentésüket - az Érintésvédelmi Szabályzat tartalmazza (MSZ 172/1-86), mely 1988. július 1-je óta érvényes (kötelező).
A Szabályzat szerint vannak:
- Védővezetős érintésvédelmi módok (erről lesz szó)
- védővezető nélküli érintésvédelmi módok (ezt most hanyagoljuk)
Idézet a szabályzatból:
"1.24 Védővezetős érintésvédelmi módok: olyan érintésvédelmi módok, amelyek működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni."
Tehát többféle védővezetős érintésvédelmi mód van, és a védővezető csak egy gyüjtőnév az egyes módok védelmet biztosító vezetékére.
"3.16 A védővezetős érintésvédemi módok:
- nullázás (TN-rendszer)
- közvetlenül földelt rendszerben alkalmazott védőföldelés (TT-rendszer)
- földeletlen, vagy közvetve földelt rendszerben alkalmazott védőföldelés (IT-rendszer)"
A fentiek közül a nullázás a leggyakoribb, és még előfordulhat pl. családi házaknál a második (TT-rendszer).
"1.241 Nullázás (TN-rendszer): az az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt, illetve a róla fémes csatlakozással leágaztatott vezetőt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként."
A nullázásnál a védővezetőt lehet nevezni nullázóvezetőnek (de nem védőföldnek!). Bizonyos szigorú feltételek megléte esetén (Szabályzat 3.33 pont) maga a nullavezető is használható védővezetőként. Azonban ez otthon ritkán teljesíthető, tehát szinte mindíg külön vezetékként megy a bejövő nullvezetőről egy ponton leágaztatva (erről aztán tovább ágazhatunk).
"1.242 Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT-rendszer): az az érintésvédelemnek az a megoldása, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel fémesen össze nem kötött földeléshez van kötve."
Ebben az esetben lenne szabad a védővezetőt védőföldnek nevezni. Ez azonban láthatólag nem a csövekben odavezetett védővezeték, hanem egy tényleges földelés! Sajnos sokan - köztük én is - hibásan használják e fogalmat. Nekem is csak pár hónapja tisztult le a kép, és döbbentem rá, hogy otthon valójában én is nullázást csináltam, nem védőföldelést!
Néhány szó az EPH-ról:
"3.12 EPH-hálózatot kell kialakítani minden olyan épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak, és az épületben helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető, kiterjedt fémszerkezet van."
Mivel otthon általában van villanybolyler, mosógép, stb. illetve van vízvezeték és/vagy gázvezeték, a fentiek alapján szinte mindenütt kötelező az EPH. Az EPH vezetékei nem védővezetők! Ezeket tilos együtt vezetni a csövekben az üzemi vezetőinkkel!
Az EPH-hálózat itt nem érintésvédelmi mód, hanem az érintésvédelem hatásosságát növelő kiegészítő intézkedés. Ez vonatkozik a nullázásra és a védőföldelésre, és különösen az utóbbinál jelentős a szerepe.
Végül a FI-reléről:
Helyes elnevezése: Áram-védőkapcsolás.
"1.244 Áram-védőkapcsolás (maradékáram kapcsolás): a védővezetős érintésvédelmi módok olyan kikapcsoló szerve, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó, pillanatnyi váltakozó áram előjeles összegének a nagyságára működik."
A maradékáram kapcsolás az IEC angol nyelvű elnevezésnek a fordítása. További ismert nevei: áramkülönbözeti védelem, szivárgóáram védelem, hibaáram védelem, FI-védelem. Az útóbbiból származik a FI-relé szleng, amelynek a korrekt neve: Áramvédő-kapcsoló (fir-reléről én még nem hallottam).
Az áram-védőkapcsolás nem önnálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelmi módok kikapcsolószervének egyik fajtája (a másik a kismegszakítók, ill. néhol a biztosítékok). Tehát nemcsak hogy nem tiltott együtt használni, hanem nagyon is ajánlatos, különösen ahol gyerekek is vannak (de még nem kötelező).
Amit nem szabad: A nullázásos és a védőföldes érintésvédelmet együtt használni.
Forrás:
Kádár Aba: Mi az új az érintésvédelmi előírásokban?
Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 10 7559 1
| 
