|
|
|
|
 |
Julo
2002-03-04 14:14:17
|
1628
|
Évekkel ezelőtt jól megijesztettek az SZTK-ban, akkor felkerestem anyu onkológus nőgyógyászát (nő), aki megnyugtatott, nincs semmi baj, de biztonság kedvéért 1 év múlva jöjjek vissza. Ez asszem 93-ban volt. Azóta nem mentem, kb. 1 hónapja viszont volt megint egy kisebb panaszom, erre bejelentkeztem (itt van egyébként 5 percre), előtte 2 nappal megjött, lemondtam, hát itt tartok. Nem szoktam félni, sem idegenkedni különösebben, most viszont asszem 1 kissé félek attól, hogy mit mond... Pedig ez nem jellemző rám!
Volt már művi abortuszod? |
|
A hozzászólás:
 |
RedSnake
2002-03-04 11:19:14
|
1621
|
Hogy a szemébe mondom-e, vagy csak hagyom magától kihűlni a kapcsolatot, hogy előbb-utóbb a másik is észrevegye, nincs értelme erőltetni: személyfüggő. Van, akinek azonnal és kertelés nélkül a szemébe mondom, de van, akit szívesebben fagyasztok inkább.
Nőgyógyász - asszociálj erre a szóra! |
|
Előzmény:
 |
igus
2002-03-04 09:55:49
|
1619
|
Tapasztalatom szerint nem szabad nagyon túlzásba vinni a valakihez való ragaszkodást. Merthogy kínossá válhat annak a másiknak is a túl erős kötődésünk, és okvetlen lazítani akar belőle, ami viszont a ragaszkodó lelkületének nem nagyon esik jól.
Szélsőséges esetben előfordulhat az is, hogy éppen a túlzott ragaszkodás az, ami feszültséghez (végül szakításhoz) vezethet. Megsinyli mindkét résztvevő.
Mindenkor a szemébe mondod az illetőnek, ha szakítani akarsz vele, vagy inkább nem mondod ki, hanem csak nem hívod őt telefonon, nem keresed a társaságát, hanem hagyod elhamvadni a kapcsolatotokat ??? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|