Úgy látom, a visszajáró lelkecskéknek divat lett "visszaválaszolni" minden kérdésre, úgyhogy hajrázok én is egyet :))
Enyhe klausztrofóbiám van, és bár szeretek magasra mászni, lenézni szédítő. A vizet szeretem, csak eszembe ne jusson, hogy alattam mekkora a mélység :)
A pókokat megfogom és kirakom a lakásból, de nem nyírom ki őket. Ugyanígy vagyok az ősszel néha betévedő mezei egérrel is. A békákat elkerülöm, utálom ha a lábamra placcsannak, viszont sokáig el tudnám nézegetni őket. De hogy a kígyókat Tienelle és Julo sem bírja... :((( ez nagyon elszomorító. Én szeretem simogatni, főleg a sajátomat. Langyos, hihetetlenül izmos, és valami őrjítő, bársonyos sima a bőre... szóval, én szeretem :)) Nagyon :))
Itt nem esett ma reggel, csak borús az ég, látni, hogy arra, felétek esik.
Tízóraizni nem szokok, illetve: most reggeliztem.
Reggel iszom egy tejeskávét, még otthon, aztán jöhet a zöld teám a melóhelyen - de cukorral és citrommal (ahogy Főnököm mondta volt :) 'istenkáromlás' teát inni :)), tehát jó erősen és üresen.
Szilveszterkor otthon neteztem, és kikapcsolódásképpen kimentem a felvonulásra (a dobosok őrült jók voltak!), és megnéztem a tűzijátékot is. Annyira tetszett, hogy jövőre is akarom látni :))
Ha borult az idő, attól még tudsz jókedvű lenni? |