Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2002-02-25 21:04:08 30
Boldog fiatalság, nem hallott sosem a beszkártról.

A Közért pedig a Kozségi Élelmiszerértékesítő Vállalat talán. Az az érdekes, hogy kisgyerekkoromban, ami a fordulat éve elé esett, Községinek hívták Budapesten a boltot.
Kis Ádám

A hozzászólás:
phe Creative Commons License 2002-02-25 09:18:15 27
Mi az a beszkárt? Még sose hallottam....

A közértet már igen. Viszont gondolkoztatok-e már azon, hogy ez tájjellegű? Észak-Magyarországon, ahonnan én származom, Nem Közért volt az élelmiszerbolt-vállalat, vagy mi, hanem Mátrafüszértnek hívták. Feltételezem, hogy az ország más tájain meg megint máshogy. Mondanom se kell, gondolom, hogy felénk senki nem használja az élelmiszerboltot helyett a mátrafüszért közszót. :-) De közértnek se hívják.

Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2002-02-21 14:58:51 25
Kedves LvT!
Ha nem haragszol, én úgy gtondolom, hogy túlprecízkedted a dolgot. Perwsze, amit írsz, valahol benne van a pakliban, de többnyire ellenkezik a józan ésszel. Amellett szerintem a templomokon levő jelszavakat és a sírfeliratokat közérdekű közleménynek tekinteni nem nagyon lehet. Például gondot okozhat a Fiat sírfelirat (no jó, ez idegen, de mondjuk a Csak a teste...), minthogy a közérdekűségnek nyilván a közérthetőséggel is találkoznia kell.
Sajnos, az érveid nem használhatók, mert a törvények nem automatizmusok, és ezek a kérdések akkor válnak egyértelművé, ha bíróság így értelmezi (pl. a sírfelirat esetén kellene olyan törvényt is hozni, hogy Magyarországon a vallásgyakorlás kötelezően magyar neylven kell, hgy folyjék).

Nekem egész más érv ugrott most be: a törvény az idegen szavakról, elnevezésekről rendelkezik, de valójában nem foglalkozik a közérthetőséggel. A cégelnevezésekben szereplő a betűszavak és mozaikszavak kifejtéséről nem rendelkeznek. Például az ÁPISZ gondot okozna (valami bikára is asszociál), bár itt a köznevesülés már feloldást jelent (lásd közért, beszkárt, esztéká).
Vannak olyan betűszavak, amelyek nem egészen sorolhatók a cégnevekhez.
Például a ADSL, GSM, ISBN, ISDN, SAP stb.
Ugyanis a fenti betűszavak nem cégeket jelölnek, hanem pl. szolgáltatásokat, nem feltétlen közérthetően, és nem magyar származásúak. Mint kiadó, el kell gondolkodnom azon, az ISBN-t használhatom-e így.
Ezután sorra vehetjük a
BTK, Pt., Kht., GMK és hasonló betűszavakat, amelyek nem cégnevek, színmagyarok, mégsem közérthetőek. Így mégsem esnek a törvény hatálya alá.

Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!