|
|
 |
phe
2002-02-25 09:18:15
|
27
|
Mi az a beszkárt? Még sose hallottam....
A közértet már igen. Viszont gondolkoztatok-e már azon, hogy ez tájjellegű? Észak-Magyarországon, ahonnan én származom, Nem Közért volt az élelmiszerbolt-vállalat, vagy mi, hanem Mátrafüszértnek hívták. Feltételezem, hogy az ország más tájain meg megint máshogy. Mondanom se kell, gondolom, hogy felénk senki nem használja az élelmiszerboltot helyett a mátrafüszért közszót. :-) De közértnek se hívják. |
|
 |
LvT
2002-02-21 15:41:11
|
26
|
Kedves Kis Ádám!
> Sajnos, az érveid nem használhatók, mert a törvények nem automatizmusok, és ezek a kérdések akkor válnak egyértelművé, ha bíróság így értelmezi (pl. a sírfelirat esetén kellene olyan törvényt is hozni, hogy Magyarországon a vallásgyakorlás kötelezően magyar neylven kell, hgy folyjék).
Érveim olyanok, mint amilyeneket én írnék mint bürokrata-jegyző. Először a helyi jegyzőtől (fogyasztóvédelmi felügyelőségtől, műemléki hivataltól, stb) fogunk egy ilyen tartalmú levelet kapni. És egy akármilyen nem per-gyakorlott állampolgár mit tud lépni? A bíróság már csak ezután következik, ha a jegyzői felszólításra nem tanusítasz jogkövető magatartást. De bíróságra járni az igazunk birtokában sem öröm: az ügyvéd nincs ingyen, a munkából kiesett idő sem.
> Amellett szerintem a templomokon levő jelszavakat és a sírfeliratokat közérdekű közleménynek tekinteni nem nagyon lehet.
Továbbra is csak azt mondom, a nyelvtörvény szerint igen.
A cégelnevezésekben szereplő a betűszavak és mozaikszavak kifejtéséről nem rendelkeznek
A vállalkozás neve védettséget élvez, legyen akármilyen nyelven érthető vagy érthetetlen.
> Ugyanis a fenti betűszavak nem cégeket jelölnek, hanem pl. szolgáltatásokat, nem feltétlen közérthetően, és nem magyar származásúak. Mint kiadó, el kell gondolkodnom azon, az ISBN-t használhatom-e így.
Erre való az MTA elnökének tanácsadó testülete: majd ők gondolkodnak el ezen.
> BTK, Pt., Kht., GMK és hasonló betűszavakat, amelyek nem cégnevek, színmagyarok, mégsem közérthetőek. Így mégsem esnek a törvény hatálya alá.
A törvény nem tudása nem mentesít: a fentiek jogszabályok által definiált rövidítések, így ha az anya szót nem is lehet közérhetőnek definiálni, de a fentieket mindenképpen. Merdd csak meg nem érteni az "áfa" rövidítést :-))))
De ehhez kapcsolódik az az alkotmányos aggály, amelyet a 15. hozzászólásomban említettem: a nyelvhelyeeség csak fordítás esetén feltétel, de ott igen.
-------------
> Például gondot okozhat a Fiat sírfelirat (no jó, ez idegen, de mondjuk a Csak a teste...),
És úgy gondolod, a Ctá matka nem?
-------------
Eddig szidtam a törvényt, hogy túl szigorú: most leírom az egyik módot, ahogy ki lehet játszani. Vegyünk pl. egy tv-csatornát. Ez hirtelen elhatározza, hogy óránként egyperces angol nyelvű híreket fog adni. Ezt megteheti a nyelvtörvény 1. § (3) bekezdése alapján, mivel az idegen nyelvű rádió és tv-műsor mentességet élvez. Ekkor azonban elővehető ugyanennek a paragrafusnak az a kitétele, hogy az idegen nyelvű műsorokat közvetlenül megelőző, ill. követő reklámoknak nem kell magyar nyelvűeknek lennie. Így jöhetnek a Leasure is pleasue meg a társai...
-------------
Summa summarum: ez a törvény egy jogi nonszensz, és ez alól nem mentesíti az, hogy jó cél érdekében is fel lehetne használni. |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2002-02-21 14:58:51
|
25
|
Kedves LvT!
Ha nem haragszol, én úgy gtondolom, hogy túlprecízkedted a dolgot. Perwsze, amit írsz, valahol benne van a pakliban, de többnyire ellenkezik a józan ésszel. Amellett szerintem a templomokon levő jelszavakat és a sírfeliratokat közérdekű közleménynek tekinteni nem nagyon lehet. Például gondot okozhat a Fiat sírfelirat (no jó, ez idegen, de mondjuk a Csak a teste...), minthogy a közérdekűségnek nyilván a közérthetőséggel is találkoznia kell.
Sajnos, az érveid nem használhatók, mert a törvények nem automatizmusok, és ezek a kérdések akkor válnak egyértelművé, ha bíróság így értelmezi (pl. a sírfelirat esetén kellene olyan törvényt is hozni, hogy Magyarországon a vallásgyakorlás kötelezően magyar neylven kell, hgy folyjék).
Nekem egész más érv ugrott most be: a törvény az idegen szavakról, elnevezésekről rendelkezik, de valójában nem foglalkozik a közérthetőséggel. A cégelnevezésekben szereplő a betűszavak és mozaikszavak kifejtéséről nem rendelkeznek. Például az ÁPISZ gondot okozna (valami bikára is asszociál), bár itt a köznevesülés már feloldást jelent (lásd közért, beszkárt, esztéká).
Vannak olyan betűszavak, amelyek nem egészen sorolhatók a cégnevekhez.
Például a ADSL, GSM, ISBN, ISDN, SAP stb.
Ugyanis a fenti betűszavak nem cégeket jelölnek, hanem pl. szolgáltatásokat, nem feltétlen közérthetően, és nem magyar származásúak. Mint kiadó, el kell gondolkodnom azon, az ISBN-t használhatom-e így.
Ezután sorra vehetjük a
BTK, Pt., Kht., GMK és hasonló betűszavakat, amelyek nem cégnevek, színmagyarok, mégsem közérthetőek. Így mégsem esnek a törvény hatálya alá.
Kis Ádám
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|