Kedves Kis Ádám!
> Az esztergomi Bazilika műemlék. A sírfeliratot melyik kategóriába sorolnád? (gazdasági reklám, üzletfeléirat, közérdekű közlemény?)
A közérdekű közlemény kategóriájába. Ezzel a törvénnyel az a baj, hogy jogászok írták (más kérdés, hogy hibásan), és jogászok (pl. jegyzők) fogják értelmezni és a tárgyában eljárni.
Azt itt érdektelen, hogy mit jelent a köznyelvben a "közérdekű közlemény" fogalom, mivel a tv. 3. szakaszának (1) bekezdése ezt definiálja: "A közterületen, a középületen, a mindenki számára nyitva álló magánterületen és épületeken elhelyezett, a polgárok tájékoztatását szolgáló .. közleményeket tartalmazó feliratokat magyar nyelven kell megjeleníteni." A temetők pedig mindenképp mindenki számára nyitva állnak, és a sírfeliratok éppen hogy a polgárok tájékoztatására lettek felvésve.
------------
> nem a templomok latin nyelvű jelmondataira vonatkozik, mert azok fogalmilag nem vonhatók bele a tiltott kategóriákba, hanem pl. nem fogják leveretni a Wasserhöhe 12 m 1838 feliratokat (valahol a Belvárosban van hasonló).
Akinek a fenti tv.-szöveg nem lenne világos, annak ott van az értelmező kivétel, ami pontosan az esztergomi Bazilikát, és a hasonló műemlékeket védi. Ha ezek idegen nyelvű feliratára nem vonatkozna a tv., akkor nem szerepelnének a kivételi listán. Annak ellenére, hogy a bazilika Quam sursum sunt qae urite feliratában első pillantásra nem sok közérdekű tájékoztatás látszik, de az ahhoz szükséges bármely információ, amely alapján el tudod dönteni, hogy egy adott dolog közérdekűnek tekinthető-e, avagy sem, az csupán ettől a ténytől már közérdekűnek számít. Ha tehát valami idegen nyelven van, és nem tudod eldönteni, hogy az téged érint-e, avagy sem, akkor már a tv. hatálya alá esik.
Mellesleg a "Wasserhöhe" feliratokat leverhetik, mert azok nem feltétlenül eredeti feliratok, hanem későbbiek is lehetnek (előbb állt az épület, minthogy az árvíz jött volna).
A tv. egyik csapdája éppen a "közérdekű információ" fogalma: a tv. ezt a kitételt használja, melyet az adatvédelmi ombudsmani hivatalt is létrehozó 1992. évi LXIII. ("adatvédelmi") tv. vezetett be az alábbiképpen: "2 § 3. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat;". Ez "fényévekre van" a nyelvtörvény fogalmától, viszont ez utóbbi preambuluma az Alkotmány 61. §-ára hivatkozva világossá teszi, hogy ezt az adatvédelmi tv.-ből vezetik le, vö. Alkotmány: "61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze."
Tehát egy jegyző, valamint egy bíró megteheti, hogy a nyelvtörvény értelmezésekor az adatvédelmi törvényt és a Btk.-t. Így pl. szankcionálva van a nyelvtörvény megsértése, ld. Btk. "177/A. § Az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, aki ..
f) közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.".
Crede mihi experto Roberto, elméletileg most már ezért a mondatkezdő latin idézetért is rámhúzhatnának egy évet, minthogy a tv. hatálybalépte után magyar jogterületen, nyilvános helyen helyeztem el, és a fórum olvasóinak egy része biztosan nem érti, így nem is tudja eldönteni, hogy az ő tájékoztatását szolgálja-e, avagy sem.
> Kiváncsi vagyok, mi lesz a helyenként még olvasható Mini nyet grafittikkel, levakarják, vagy odaírják magyarul?
Ez minősített eset, mert a grafittik készítése már ma is büntetendő mint rongálás (Btk. 324. §), vö. BK/93.: "Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel .. a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja..."
------------
> "... magyar nyelven is közzé kell tenni, kivéve a vállalkozások és az áru nevét. Ezen kívül az üzletek elnevezését és egyéb feliratait, valamint a közérdekű közleményeket magyar nyelven is meg kell jeleníteni." Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a vállalkozások neve és az üzletek elnevezése értelmileg nem mindig választható külön. Ez nyilván az MTI marhasága.
Valóban pontatlanság van az első fél mondatban. Az üzletek neveit mindig magyarul kell kiírni. Mentességet a feliratnak csak az a része kap, amely a vállalkozás nevét, a vezérszót és az üzletben árult árukra utaló árujelzőt tartalmazza (ezek definícióit ld. a 13. hozzászólásomban).
Bajban van pl. a "Cora", mivel a vállakozást emlékeim szerint "Magyar Hipermarket Kft./Rt."-nek hívják, a saját termékei pedig nincsnek, mert azok a "Profi" áruházlánc neve alatt futnak. A "Cora" vezérszó sem lehet, mert ez a fogalom az a cég nevévek első szavát/kifejezését takarja. Egyedül "árujelző" lehetne, de ez inkább az üzletközpontokra illik, mivel ott a névnek vonzania kell a vásárlókat, minthogy ezért bérelnek a kereskedők ott üzlethelységet. A "Cora" viszont hipermarket, oda az árakért térnek be a vevők, nem pusztán a név miatt...
De ehhez kapcsolódik a nyelvtörvény egyik törvénytelensége is: a tv.-szöveg szerint a "vállakozás megjelölése" csak reklámokban tüntethető "idegenül", üzletfeliratokban viszont nem. A vállalkozás megjelölését (amely a cégnév vezérszót követő része) a cégbíróság hagyja jóvá, vagy veti el a 1997. évi CXLV. tv. (becenevén: cégtörvény) alapján. Ugyanez a cégtörvény kötelezi a cégeket arra, hogy bejegyzett nevüket tüntessék fel a cégtáblán. Ez a cégtábla viszont a nyelvtörvény szerint üzletfelirat. Vegyük az a helyzetet, amikor a cég nevében (a vezérszót leszámítva) idegen szót hagy jóvá a bejegyző cégbíróság: ez a nyúlról és a sapkájáról szóló vicc jogi megfelelője. Ugyanis ha az illető cég a nevét feltünteti, akkor a nyelvtörvény alapján azért fogja feljelenteni a jegyző; ha meg nem tünteti fel, akkor a cégtörvény megsértése miatt fogja feljelenteni. Q.E.D. |