Kedves Kis Ádám!
> Oszi téved, a törvény csak a reklámfelratokra vonatkozik, azon belül sem minden részre.
Nem téved: a törvény három területre vonatkozik: (1) gazdasági reklámok, (2) üzletfeliratok, (3) közérdekű közlemények. Oszi példája ez utóbbi kategóriába esik, és hogy beleesik, az éppen abból tetszik ki, hogy a műemléképületek eretedi feliratait külön kivételként említi a tv. De szövegszerű értelmezést véve nem kapnak mentességet, pl. a műemlékké nem nyilvánított zsidó temetők sírköveinek jiddis-héber feliratai; az országon átutazó kamionok "long vehicle" stb. táblái...
> Amennyire tudom, csak a tájékoztató jellegű szövegekre vonatkozik, a nevekre és a szlogenekre nem.
A szlogen külön nevesítésre került, mint jogalany: "ideértve a jelmondatot (szlogent) is".
> Az elnevezésekre is, úgy tűnik, csak azt nem tudom, az mi. Tehét egy üzlet neve más, mint az elnevezése?
Az "elnevezés" fogalom nem szerepel a törvényben, helyette kivételt kapnak:
- a vállalkozás neve, valamint reklám esetén a vállalkozás megjelölése, üzletfelirat esetén viszonz a vezérszó. Ami persze marhaság, mert a vezérszó a vállalkozás nevének első szava. Érthetelen ugyanakkor, hogy üzletfelirat esetén miért nem lehet kiírni a vállakozás megjelölését (ez alatt az olyanok értendők mint a "szolgáltató és kereskedelmi [bt.]", "menedzserképző", stb.), annál is inkább, mivel a cégnyiltántartásról szóló törvény éppen kötelezővé teszi ezt.
- az árujelző: ez egy puha kategória, amelybe minden olyan jellegzetes elnevezés belefér, amelyről az adott vállakozás áruját vagy szolgáltatását fel szokták ismerni (Ez praktikusan egy generálmentességi klauzula).
- az önkormányzattal rendelkező nemzetiségek nyelvén írt reklámok/feliratok az adott településen (ennek az önkormányzat meglétéhez való kötése alkotmánysértés)
- magyar nyelvű sajtó idegen nyelvű részében elhelyezett reklámok
- műemlékeken elhelyzett eredeti feliratok. |