|
|
|
|
 |
LvT
2002-02-11 23:51:54
|
160
|
Kedves Kis Ádám!
> Kimaradt a felsorolásból Parádóhuta (Kiss L. sem említi).
Én hoztam már a 151-es hozzászólásban.
> Ezt a Károlyiak alapították, a sasvári csevice palackozására. (Ez a környék másik nevezetessége, az orral messziről érzékelhető ásványvíz az ún. Parádi víz)
Vannak ott karakteresebb csevicék is. Vasas témánkhoz illik az Ilona-völgyi Szent István-csevice. Ez egy valódi "vaskút": ha ide valaki beejti a vízmerő eszközét, néhány hét múlva teljesen "rozsdalepetten" lehet kihúzni belőle, mert olyan vasas a víz.
Ezt magam is kipróbáltam (Domoszlói Muskotállyal keverve), azonban már nem emlékszem, mennyit sikerült meginni. Mert a végén azért győzött a muskotály a parádi felett.
Én inkább csevicepárti voltam: nagyszüleim nohát termeltek...
Mindamellett, ha hutákról van szó, az üvegkészítés mellett nem szabad elfeledkezni a közeli Recskről, amely a csonkaország egyetlen manufakturálisan fejthető érclelőhelye volt: az innen nyerhető nyersanyagra is települtek a környéken huták. Jellemző a Szalajka-völgy, amely ma üveggyártási alapanyagról van elnevezve, azonban a környéken Vasgyár-völgyként ismeretesebb (vi. itt kettős alkalmazású huták voltak). A Lillafüred környéki hámorok sem vashuták voltak, hanem már továbbfeldolgozó-üzemek, a nyersvasat a közeli hutákból kapták. (A hámor 'pörölymű, fémkovácsoló üzem' szintén szlovák eredetű szó a német Hammer 'kalapács' szóból.) |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2002-02-11 09:00:10
|
158
|
Kedves LvT!
A mátrai huták történetével kapcsolatban emlékeim szerint a legrégebbi hutát Rákóczi nevéhez kapcsolják (az ipari emlék Mátraszentistván mellett van, ha nem tévedek). Kimaradt a felsorolásból Parádóhuta (Kiss L. sem említi). Az üveghuták nyilván azért települtek a Mátrába, mert az üveggyártás kellékei, a szén és a szóda (fából származó termékek), illetve a kvarc itt megtalálhatók. Parádsasvár határában még a hatvanas években is folyt az ércbányászat, és még ma is gyönyörű kvarckristályokat lehet kikaparni az elhagyott bányák meddőhányóiból, de Mátraszentimre alatt, Gyöngyösoroszi felé, talán még ma is működik a bánya. A parádóhutai üveghutának sajátos az eredeti rendeltetése. Ezt a Károlyiak alapították, a sasvári csevice palackozására. (Ez a környék másik nevezetessége, az orral messziről érzékelhető ásványvíz az ún. Parádi víz). A palackozásra azonban nem kénes illata adott okot, hanem nátriumkarbonát tartalma, ami állítólag alkalmas az alkohol semlegesítésére, így képes megnövelni az elfogyasztható bor mennyiségét. Ezt magam is kipróbáltam (Domoszlói Muskotállyal keverve), azonban már nem emlékszem, mennyit sikerült meginni. Mert a végén azért győzött a muskotály a parádi felett.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
LvT
2002-02-10 22:14:00
|
156
|
Kedves Kis Ádám!
> Amint említettem, magyarul valószínűleh nem jelent vasolvasztót.
Magyarul nem is, de szlovákul igen. Apai ágon én is egy szlovák hutatelepülésről származom, mely 1938 óta magyar szentről van elnevezve. Ott vaskohók voltak, miként Lillafüredtől nem messze is megtekinthető egy épen maradt vashuta. Egyébként sok helyen a kereslet, és a földesúri akarat függvényében "több lábon" álltak a kohótelepek. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|