Keresés

Részletes keresés

Sajka Creative Commons License 2002-02-11 00:50:58 157
Kedves LvT!

Írod: És természetesen a rengeteg "Vashegy"
Igen, erre rá is akartam kérdezni, bár elfelé húz a topikcímtől. Kis túlzással: minden valamirevaló, nem síkvidéki magyar település határában fellelhető egy-egy Vas-hegy (ha ott mégsem, akkor a szomszéd települések valamelyikében...) Vajon ez miért van így? Arra gondolok, hogy azért talán mégsem a vasérclelőhelyek gyakoriságára kell belőle következtetni, hanem talán a 'vas' szó valamilyen más jelentésére, fogalmi kapcsolatára? Megerősített helyek lettek volna ezek? Földtani sajátosság, vöröses elszíneződés? Nyilván nem lehet egyetlen választ találni, ami az összes esetet megmagyarázza, de azért érdekel a kérdés.

Tiszavasvári (SzSzB m.) eredetileg Bűdszentmihály volt. Új elnevezését Vasvári Pál emlékére kapta, akinek eredeti családneve Fejér volt, a felvett nevét Nyírvasvári település után alkotta.

Így van, ezt én is szóba akartam hozni. Még pontosabban: Fejér Pál apja Nyírvasváriban volt görög katolikus paróchus, amikor fia megszületett. A gyerek ott nőtt föl, aztán átkerültek a Bűdi parókiára. Amikor Pál jurátusként bekapcsolódott a reformmozgalmakba (ő volt a legifjabb márciusi ifjú), fölvette szülőhelye után a Vasvári nevet. Jóval később pedig, már a kommunizmus alatt, amikor az egyesített Bűd és Szentmihály (mellesleg az utóbbi volt a református település, neve dacára) számára nevet kerestek, lévén az előtag kissé kellemetlen képzeteket ébresztő, az utótag pedig túl klerikális egy fejlesztendő ipari településnek - kölcsönözték vissza a helység egykori "forradalmi ifjújának" nevét. Így lett áttételesen Nyírvasvári Tiszavasvári keresztapja...

Tömörd: na végre valamit eltaláltam! :)

Tömör melléknevünk nem a török 'vas' jelentésű temür szóból származik, hanem a szintén török eredetű tömény
és a tömérdek~temérdek?

Üdv
Sajka

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2002-02-10 22:04:35 155
Kedves Sajka, e_laca, Kis Ádám!

Vas megye: A megye neve első központjának, Vasvár-nak a nevére megy vissza. Ez nevét onnan kapta, hogy a tatárjárás előtt ott királyi vasraktár működött.
"Vasak" még: Vasad (Pest m.), Vasand ? (Osand, RO), Vasas (Pécs r.), Vaskapu (< oszm-tör. DemirkapI 'megerődített szoros; sziklazátonyos hely < vaskapu' RO), Vasgyár-völgy (ma: Szalajka-völgy, Heves m.), Vaskoh (Vascau, RO; újabb keletű név a régebbi Nagykoh 'nagy kohó' helyett).
N.B. A Vasad és Vasand nem közvetlenül a vas szóról, hanem egy abból keletkezett személynévről kaphatták nevüket. Ugyanigy a Vasdinnye (Komárom-E. m.) egy családról lett elnevezve. Sőt Vasand esetén nem kizárt a szláv Vaso személynév mint alap.

Vonyarcvashegy = A határában emelkedő Vas-hegy-ről kapta a nevét, és nem a vasfeldolgozásról, olyannyira hogy a Vonyarc előtag a délszláv vinarec 'szőlőműves' szóra megy vissza.

Tiszavasvári (SzSzB m.) eredetileg Bűdszentmihály volt. Új elnevezését Vasvári Pál emlékére kapta, akinek eredeti családneve Fejér volt, a felvett nevét Nyírvasvári település után alkotta.

Batizvasvári (Osvarau, RO), Nyírvasvári (SzSzB m.) települések egy-egy szomszédos, azóta elpusztult *Vasvár nevű erősségről kaphatták a nevüket.

Dömörkapu (Bátaszék r.) ugyanúgy az oszmán-török DemirkapI névből származik, mint a Vaskapu név, csakhogy a XIII. sz-ban még Szurdokútnak hívták. Ezt fordították le a törökök, és azután ezt kölcsönöztük mi vissza félig újrafordítva. Hasonló etimológiája van a pilisi és a mecseki Dömör-kapunak is.

Tömörd (Vas m.) nevének két etimológiája van, bár mindkettő az ótörök temür 'vas' szóra megy vissza. Az egyik szerint az ebből keletkezett Tömör személynév az alapja, a másik szerint vasműves telepre utal. (De a -d képző a régiségben csak személynevekhez járult, így az első valószínűbb.)

Tömörkény (Csongrád m.): A temürkän '(vasből készült) nyílhegy' szóra, ill. az abból képzett személynévre megy vissza.

Tömör melléknevünk nem a török 'vas' jelentésű temür szóból származik, hanem a szintén török eredetű tömény (< tümen) melléknevünk tövábbképzése (további származéka a tömzsi). Ez utóbbi eredetileg számnév, és jelentése 'tízezer; nagyon sok'. Ennél fogva a nyugat-szibériai Tyumeny városnévvel rokon.

Eisenstadt (Burgenland, A): nem igazán tudni, hogy hogyan került a nevébe a 'vas'. Gondolnak arra, hogy a 'vas' itt 'bevehetetlen'-t jelent, de némelyek úgy vélik, hogy vaskereskedelmi góc volt. További vastartalmú "eisen"-ek: Eisenerz < Eisenerzberg város az Erzberg < Eisenwurzen hegy tövében (A), Eisenzicken (Burgenland, A; mai magyar neve Németciklény, de a német név is az eredeti magyar Vasszék < Vasverőszék 'kovács + Szék pataknév' alak félfordítása).

Eisenach (D) és Eisenhüttl (Burgenland, A; Kisvaskút) települések azonban a közelükben folyó ill. eredő vastartalmú vizű patakokról kapták a nevüket.
A Bács-Kiskun megyei Vaskút viszont nem tartozik ide, mivel a kezdő vas a Bács személynév rontott, népi etimológiás alakja. Ez utóbbi trendbe tartozhat a székelyföldi Vasláb (Voslobeni), melyről úgy tartják, hogy neve a falu betelepítőjének műlábára utal.

A Zselic dombság nevében az etimológusok nem tudták igazolni a szláv zselezo 'vas' szót, inkább a Zseliz (SK, Zeleziovce) és a Darnózseli településekkel együtt a Zsel < Zselis < Zseliszláv szláv eredetű személynévre vezetik vissza.

És természetesen a rengeteg "Vashegy", a fentebb említetteken kívül csak jelzés szerűen: Zelezník (SK), Zelezniki (YU), stb.

Ahogy Kis Ádám említette, a "ruda"-k is ide tartozhatnak (a szláv ruda szó jelentése: 'érc', többek közt 'vasérc'), az ő általa adottakon felül: Ruda (RO, Ruda-Brad), Rudna (RO), Rozsnyórudna (SK, Rudná), Garamrudnó (SK, Rudno nad Hronom), Rudnica (SK, m. Körmöcbánya [nem első sorban vas]), Rudnai-havasok. Nyugatabbra Erzgebirge (Érchegység, Rudohorí).

A spanyol és brazil adatokhoz csak módjával tudok hozzászólni. Bár a Hierro tényleg 'vas'-at jelent, de a Ferreira Gomes első sorban személynévi eredetűnek tűnik számomra (port. ferreiro 'kovács; lakatos', de ferraria 'kovácsműhely; vasgyár')

A huta szavunk szlovák eredetű nálunk és a lengyeleknél is. A szlovákban (és a cseh hut' változatában) a német Hütte 'kohó, huta' szóra megy vissza. A magyarországi helynevekben a Huta szlovák névadás, és egyben szlovák telepesekre is utal, akik egyként értettek alatta vaskohót és üveghutát (bár a magyarban csak ez utóbbi szókapcsolatban használjuk). Ez alábbi huta-településeknek van máig Magyarországon szlovák nevük: Fiskalitás Huta (Mátraszentlászló, e. Fiskalistáshuta), Horná Huta (Mátraszentistván, e. Felsőhuta), Päti Domky – Alkár (Mátraszentimre, e. Ötházhuta), Dolná Huta (Mátrakeresztes, e. Alsóhuta), Stará Huta + Stredná Huta + Nová Huta (Háromhuta: Óhuta, Középhuta, Újhuta), Malá Huta (Kishuta), Nová Huta (Buková) (Bükkszentkereszt, e. Újhuta), Répasská Huta (Répáshuta), Stará Huta (Buková) (Bükkszentlászló, e. Óhuta), Suhahuta (Mátraalmás, e. Szuhahuta), Vágasská Huta (Vágáshuta), Vel'ká Huta (Nagyhuta), Hut' (Pilisszentlélek, e. Pilishuta)

Előzmény:
Sajka Creative Commons License 2002-02-10 19:26:22 149
Demir Kapija (MAK) (török szóból)
Hopp! Akkor talán a Kőszeg melletti Tömörd is? És a tömör melléknév...?!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!