|
|
 |
Zoli Bacsi
2002-01-27 23:37:54
|
40
|
(1) "A nyelvet a gondolatok (lehetőleg kristálytiszta, közérthető) közvetítésére használjuk."
(2) "A nyelvnek nemcsak kommunikációs funkciója van, hanem pl. fatikus (kapcsolatfenntartó) is."
És akkor még nem is hangsúlyoztuk a CSELEKVŐ funkcióját - ami részben összefügg a fatikus funkcióval is, de több is annál.
A filozófusok, sőt még a szociológusok is majd' megvesztek John L. Austin oxfordi filozófus "How To Do Things With Words" c. remekművéért. (Magyarul Pléh Csaba fordításában "Tetten ért szavak" címmel olvasható.)
Ez a könyv azért zseniális, mert tömören összefoglalva bizonyítja, hogy - mint a szimbolikus konstrukcióknál általában - a nyelvben a cselekvő funkció van annyira fontos, sőt sokszor fontosabb is, mint a deskriptív.
Pl.: "Esküszöm, hogy csakis az igazat, a színtiszta igazat mondom vallomásomban."
Rengeteg olyan eset van, amikor a látszólagos "gondolatközlés" mellett cselekvés is zajlik. A nyelvi szemetek nagy részében ez a cselekvés úgy valűsul meg, hogy a közlő egy bizonyos csoporthoz fűzódó kötelékeit demonstrálja (elkötelezettséget deklarál).
A "bevállal", "du. 3h magasságában", "pasi", stb. torzszülemények használói esetében ez a konzumerista aspirációjú, cool-magatartáscsoportokhoz tartozást fejezi ki. (Ez fontosabb ismérvük - túl azon, hogy igénytelenek.) Az ilyen "közlők" általában státus-inkonzisztens csoportokba tartoznak vagy csoport-integrációs deficitet észlelnek saját oldalukon, és ezt próbálják kompenzálni a szimbolikus kötelékként észlelt nyelvi (szemét-) panelek átvételével. |
|
A hozzászólás:
 |
rumci
2002-01-27 15:38:23
|
39
|
„A nyelvet a gondolatok (lehetőleg kristálytiszta, közérthető) közvetítésére használjuk.”
A nyelvnek nemcsak kommunikációs funkciója van, hanem pl. fatikus (kapcsolatfenntartó) is. A modern ősnyelvelméletek éppen ebből vezetik le a nyelv kialakulását, ugyanis egyszerre több embertársat lehet szóval kurkászni, mint kézzel.
„Minden tényező (szó, szóhasználat, mondatszerkezet, stb.)amely megakadályozza a nyelvet ennek a célnak az elérésében - nyelvi szemétnek számít.”
Tehát akkor Arany János balladái (vö. balladai homály) nyelvi szemetek? |
|
Előzmény:
 |
SzigonyHarry
2002-01-27 00:39:00
|
35
|
A "nyelvi szemét" meghatározása:
A nyelvet a gondolatok (lehetőleg kristálytiszta, közérthető) közvetítésére használjuk. Minden tényező (szó, szóhasználat, mondatszerkezet, stb.)amely megakadályozza a nyelvet ennek a célnak az elérésében - nyelvi szemétnek számít.
A fentiek alapján egy nyelvészprofesszor, közhelyekkel, egymásra utaló szinonimákkal (stb.) tűzdelt előadása, tele lehet nyelvi szeméttel, míg egy huszárőrmester kétségeket kizáró, lényegre törő nyelvezete, a népköltészet remekévé avathatja a mondanivalóját.
A nyelvi szemétnek csak akkor van rendkívül fontos jelentősége amikor az előadónak, vagy zavarosak a gondolatai, vagy pedig valójában, semmi mondanivalója nincs. Ebben az esetben a felhalmozódó nyelvi szemét figyelmeztet bennünket arra, hogy már megint süket dumával etetnek bennünket. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|