Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2002-01-24 22:43:39 131
Kedves Pivovar!

A Varsány településnevek etimológiájában éppen az északi felülreprezentáltság az egyik megnyugtató elem. Nem szoktak ui. településeket egy törzsről (népről) -- jelen esetben az alánok Varsány törzséről -- elnevezni, ha nem laknak ott. Ők alkották a magyar történelemben per tangentem kabaroknak nevezett népesség egyik részét: a kabarok pedig határőrként a Kárpát-medence északi és keleti peremén kaptak szállásterületet, vö. az Aba nemzetséget és Abaúj vármegyét.

Krakkó < lengyel Kraków: A szláv nyelvek -ov, -ovo, -ovce, -ovci végű településneveinek többsége személynévi eredetű. Így Krakkó is egy valaha élt Krak nevű VII. sz-i viszlán törzsbéli vezérről lett elnevezve: a Kraków jelentése egyszerűen 'Kraké, Krakhoz tartozó'. A szláv -ov? > magyar változás pedig közönséges (Warszawa > Varsó, Lvov > Ilyvó). A Krak név jelentése egyébként a 'holló' (vö. mai lengyel-ukrán kruk, nyelvjárási krak 'holló').

Karakószörcsök (Veszprém m.): A Krakkóval való párhuzamot illetően telitalálat! Bár régen csak Szörcsöknek hívták, a közeli Karakó településtől kapta az előnevét a szintén csak Szörcsöknek hívott későbbi Borszörcsöktől megkülönböztetendő. A két tagjának etimológiáját ld. alább.

Karakó (Vas m.): A nevének eredete ugyanaz, mint a lengyel Krakkóé, vagyis egy Krak nevű szláv emberről lett elnevezve (de nem feltétlenül ugyanarról). Ebbe a névkörbe tartozik még a szlovákiai Krakovány, amely a szlovák Karkovany /e: krakovani/ 'Krakov lakosai' név átvétele; valamint a cseh Krakov és az ukrán Krakovec' (valaha Krakowiec néven lengyel település).

Borszörcsök (Veszprém m.): Előnevét Karakószörcsöktől való megkülönböztetés miatt kapta, de 1542-ben még mint Bors Zewrchek-et emlegetik, így nem a bakkhoszi nedű, hanem a Bors személy- és nemzetségnév az eredete (egyébként ez a név a bors 'csípős fűszer' közszóval azonos), vö. még: 1299: "Bors et Nicolaum, filios Blasu nobilis de Zurchuk" 'a szörcsöki Balázs nemesember Bors és Miklós nevű fiait'.
A Szörcsök nevet leginkább az 1300-ból adatolt Zurcheh /e. kb.: szürcseh/ személynévre vezetik vissza. Egyesek szerint a név szláv eredetű, a siry 'árva, magányos' melléknévre visszavezethető Szircsek név áll mögötte. Más etimológiák szerint ez név a Szörcse (Surcea, Románia), Szőreg (Szeged r., vmint Sirig, Szerbia), Szörény (Baranya m.) helynevek mögött álló régi Szever személynévnek kicsinyítő-becéző képzős származéka. A Szever nevet egyrészt a bolgár-törökre vezetik vissza 'motmota' jelentésben, másrészt a köztörökre 'szeretett, szerető' jelentésben.

A hozzászólás:
Pivovar Creative Commons License 2002-01-24 21:11:13 128
LvT - ezek a ~varsányok mégis inkább északon vannak (köszönet a déli kivételek említéséért), így az északi ("szlovák") eredet gyanúja még nem teljesen oszlott el...
Ez csupán az amatőr kételkedése, de a speciális ismeretek hiánya bátorrá tesz ;-)

Legyen egy 'újabb' téma is: mit jelent Krakkó neve?
Gyanítom, a Veszprém megyei Karakószörcsök (vicces fiúknál népszerű, Karakószörcsög változatban) nevének első fele talán éppen ugyanazt jelenti, a másik fele meg -gyanítom- ugyanúgy szláv szó (srdce? nem tudom...).
Ott van pár kilométerre Borszörcsök is, amely a Somló tövében van - ez a 'szörcsök' csak nem forrás ('source'), és mi angolszász behatás alatt is állunk??? :-)))

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2002-01-24 17:42:58 125
Kedves Pivovar!

Felvetésed teljesen jogos. Földrajzi etimológia "legyártásához" tilos anélkül hozzákezdeni, hogy ne lennének birtokunkban az adott földrajzi név korai okirati adatai: (adománylevelek, adóösszeírások, határjárási jegyzőkönyvek, stb.)
Ami Veszprémvarsányt illeti a pannonhalmi levéltárból az alábbi adatok mutathatóak ki ["S"-sel fogom jelölni a régies, áthúzás nélküli "f"-re (v. integráljelre) hajazó "s" betűt]: 1001-ből ill. 1101-ből: VuoSian, 1093 k.: uuosian. Látható, hogy akkor még nem volt a névben "r" (kiejtése kb. /vosjan/ lehetett), így nem eredhet a szláv vrch ~ vršani szóból.

Hasonló adatok még: Varsány (Nógrád m.): 1219/1550: VoSyan, 1319: Wosyan; Varsányhát (Dévaványa r.): 1321/1448: Wassaneghaz (tkp. 'Vassánegyház'); Dunavarsány (Pest m.): 1270: Wosyan; Hontvarsány (Kalinčiakovo, Szlovákia): 1290: Wosyan; Kisvarsány (Szabolcs-Szatmár m.): 1371: Vassan; Nagyvarsány (ma: Varsánygyüre, Szabolcs-Szatmár m.): 1215/1550: VoSian. A források tanúsága szerint a XV. sz. második feléből mutathatóak ki az első "rs"-es alakok (pl. 1478: Nagh Varsan), de mint látható, még a XVI. sz-ban is együtt élnek az eredetibb "sj" ~ "ss"-es formákkal.

Ugyanakkor Versend (Baranya m.) első említése "r"-es: 1268: Wrsyndh, így ez köthető a délszláv vrh szóhoz (valószínűleg egy Vršan személyneven keresztül). Versec (Vršac, Szerbia): 1439: Vershecz, a szerb vršac 'kis hegy' előzményéből ered (a város a veserci Várhegyről kapta a nevét).

De hasonló szóképet eredményez más gyök is; a következőknél nem mutatható ki olyan szláv előzmény, amelyre etimológiát alapozni lehetne: Varsád (Tolna m.): 1305: Varsad nevét a magyar varsa 'halászeszköz' -d képzős származékára vezetik vissza; Verseg (Pest m.): 1386: Wersegh eredete a magyar nyelvjárási verseg~vörsök szó, ami a 'varsa szája'-t jelölte.

Az egykorú "r"-es adatokból kitűnik, hogy a korabeli ortográfia pontosan jelölte az "r" hangot, így az "r"-et nélkülöző alakokban "bízhatunk". A magyarban a mássalhangzó + "j" kapcsolatok helyett hosszú (lágy) mássalhangzót ejtünk, pl. látja /láttya/, szánja /szánnya/, így az eredeti /vosján/ ejtés a XIII-XIV. sz-ban /vossán/-ná változott (vö. a Varsányhátra vonatkozó adatot). A hosszú "s" pedig a XIV.sz-tól disszimilálódott "rs"-sé. Ez utóbbi változásra a közszavak köráből is vannak példák: háss > hárs, tassol > tarsoly, pessel > persely.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!