Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2002-01-24 21:15:23 129
Kedves Kis Ádám!

Ebben így "kiegyezhetünk", a Verseg településnév esetében is egyformán citáljuk Kis Lajos, a tanya és a varsa is valószínűleg egy időben került át az óoroszból a magyarba.

Az MTESz ezek szerint nem tisztázza, hogy miért szerepelteti együtt a tanya-t és a varsa-t, illetve miért gondoljuk ezeket orosz eredetűnek. Nos a tanya jelentése a XVI. sz-ig -- ismét pannonhalmi oklevelek alapján -- 'halászóhely', vö. 1086: "piscatio libera, que uulgo dicitur tana" (szabad halászóhely, amelyet közönségesen tanyának mondanak). A tanya szónak ilyen jelentése a szláv nyelvek közül azonban csak az oroszból-ukránból mutatható ki. Ezt erősíti, hogy a szégye 'halfogó rekeszték' viszont csak az óoroszból magyarázható, a többi szláv nyelvben ui. nincs meg. A tanya, varsa szavakat egyébként más szláv nyelből is átvehették volna magyarok, de kapcsoltságuk (pl. új halászati technika elsajátítása útján) valószínű.

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2002-01-24 20:57:06 127
Kedves LvT!
Elnézést, figyelmetlen voltam. Az MTESz - bár a megfogalmazása nem egyértelmű, és ezért a felülelets beleolvasót megtéveszztheti - úgy tűnik, csak arra utal, hogy a varsa ugyanúgy honfoglalás előtt orosz jövevényszó, mint a szégye és a tanya. Ebből valóban nem következik, hogy ezt jelentené. Viszont Bárczi (A magyar nyelv életrajza) együtt említi a tanya és a varsa szó eredetét (orosz vagy ukrán).
Kiss LAjos a Verseget is a varsával hozza kapcsolatba (vörsög, a vatórsa szája).
Kis Ádám
Előzmény:
LvT Creative Commons License 2002-01-24 18:43:20 126
Kedves Kis Ádám!

> Az előző hozzászólás kapcsán találtam az MTESz-ben a varsa szócikkben egy feltételezést, amely honfoglalás előtti orosz eredetre utal. ... Ez állítólag települést, tanyát jelentett, ami eléggé indokolja a földrajzilag szétszórt települések azonos nevét.
A magyar szót valóban a szláv vrša előzményre vezetik vissza (vö. mai cseh vrš, szlovák-szerb-horvát vrša, orosz-ukrán verša). A MTESz hivatkozását nem ismerem, de a szónak minden szláv nyelvben (amelyben megtalálható) ugyanaz a jelentése mint a magyarban: 'varsa'. A magam részéről nehezen indokolhatónak tartom a 'tanya; település' > 'varsa' jelentésváltozást, különösen azt, hogy ez párhuzamosan megtörténhetett volna a magyarban és a szláv nyelvekben (már pedig ennek így kellett volna történnie, ha a magyar a szót 'tanya' jelentésben vette volna át). A szó nevét a varsa eredetileg csúcsos alakja motiválhatta.

> hoszen a szláv eredete (magaslat) Dunavarsány nevével nem támasztható alá ... Ez utóbbi esetében nem tudok szabadulni a varsa szótól.
Pivovarnak írt válaszomat offline írtam, így elkerültem a te reagálásodat. De talán így is megtalálhatóak benne a válaszok: mindegyik Varsány név eredetileg "r" nélküli volt. Ennek ellenére a varsa jó ötlet volt, vö. Varsad.
A "nincs magaslat -- nincs vrch eredet" logikus ugyan, de gyakran csalóka. Bár Versend a Baranyai-dombság szélén fekszik, így van ott magaslat, de valószínűtlennek tartják a közvetlen összefüggést a szláv vrch szóval a -d képző miatt. Ugyanis a korai időszakban -- eredetileg kicsinyítő képző volta miatt -- a -d helynévképző csak személynevekhez járulhatott: egy vrch szóra visszamenő személynév pedig nem feltételez a közelben kiemelkedést. A -d képző miatt valószínű, hogy a Varsad is személynévi eredetű, annál is inkább, mivel a jobbágyösszeírásokból a Varsa név adatolható.

P.S. Érdekes, az én adataim többsége is Kiss Lajostól való (Földrajzi nevek etimológiai szótára, 2. kiadás, 1988-1997)...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!