|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2002-01-24 20:57:06
|
127
|
Kedves LvT!
Elnézést, figyelmetlen voltam. Az MTESz - bár a megfogalmazása nem egyértelmű, és ezért a felülelets beleolvasót megtéveszztheti - úgy tűnik, csak arra utal, hogy a varsa ugyanúgy honfoglalás előtt orosz jövevényszó, mint a szégye és a tanya. Ebből valóban nem következik, hogy ezt jelentené. Viszont Bárczi (A magyar nyelv életrajza) együtt említi a tanya és a varsa szó eredetét (orosz vagy ukrán).
Kiss LAjos a Verseget is a varsával hozza kapcsolatba (vörsög, a vatórsa szája).
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2002-01-24 18:43:20
|
126
|
Kedves Kis Ádám!
> Az előző hozzászólás kapcsán találtam az MTESz-ben a varsa szócikkben egy feltételezést, amely honfoglalás előtti orosz eredetre utal. ... Ez állítólag települést, tanyát jelentett, ami eléggé indokolja a földrajzilag szétszórt települések azonos nevét.
A magyar szót valóban a szláv vra előzményre vezetik vissza (vö. mai cseh vr, szlovák-szerb-horvát vra, orosz-ukrán vera). A MTESz hivatkozását nem ismerem, de a szónak minden szláv nyelvben (amelyben megtalálható) ugyanaz a jelentése mint a magyarban: 'varsa'. A magam részéről nehezen indokolhatónak tartom a 'tanya; település' > 'varsa' jelentésváltozást, különösen azt, hogy ez párhuzamosan megtörténhetett volna a magyarban és a szláv nyelvekben (már pedig ennek így kellett volna történnie, ha a magyar a szót 'tanya' jelentésben vette volna át). A szó nevét a varsa eredetileg csúcsos alakja motiválhatta.
> hoszen a szláv eredete (magaslat) Dunavarsány nevével nem támasztható alá ... Ez utóbbi esetében nem tudok szabadulni a varsa szótól.
Pivovarnak írt válaszomat offline írtam, így elkerültem a te reagálásodat. De talán így is megtalálhatóak benne a válaszok: mindegyik Varsány név eredetileg "r" nélküli volt. Ennek ellenére a varsa jó ötlet volt, vö. Varsad.
A "nincs magaslat -- nincs vrch eredet" logikus ugyan, de gyakran csalóka. Bár Versend a Baranyai-dombság szélén fekszik, így van ott magaslat, de valószínűtlennek tartják a közvetlen összefüggést a szláv vrch szóval a -d képző miatt. Ugyanis a korai időszakban -- eredetileg kicsinyítő képző volta miatt -- a -d helynévképző csak személynevekhez járulhatott: egy vrch szóra visszamenő személynév pedig nem feltételez a közelben kiemelkedést. A -d képző miatt valószínű, hogy a Varsad is személynévi eredetű, annál is inkább, mivel a jobbágyösszeírásokból a Varsa név adatolható.
P.S. Érdekes, az én adataim többsége is Kiss Lajostól való (Földrajzi nevek etimológiai szótára, 2. kiadás, 1988-1997)... |
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2002-01-24 12:36:23
|
124
|
Kedves LvT!
Az előző hozzászólás kapcsán találtam az MTESz-ben a varsa szócikkben egy feltételezést, amely honfoglalás előtti orosz eredetre utal. Sajnos, a betűk beírásában nem vagyok eléggé ügyes, ezért csak megközelítőleg jó a versa vagy vrsa hangzás. Ez állítólag települést, tanyát jelentett, ami eléggé indokolja a földrajzilag szétszórt települések azonos nevét.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|