|
|
 |
LvT
2002-01-24 18:43:20
|
126
|
Kedves Kis Ádám!
> Az előző hozzászólás kapcsán találtam az MTESz-ben a varsa szócikkben egy feltételezést, amely honfoglalás előtti orosz eredetre utal. ... Ez állítólag települést, tanyát jelentett, ami eléggé indokolja a földrajzilag szétszórt települések azonos nevét.
A magyar szót valóban a szláv vra előzményre vezetik vissza (vö. mai cseh vr, szlovák-szerb-horvát vra, orosz-ukrán vera). A MTESz hivatkozását nem ismerem, de a szónak minden szláv nyelvben (amelyben megtalálható) ugyanaz a jelentése mint a magyarban: 'varsa'. A magam részéről nehezen indokolhatónak tartom a 'tanya; település' > 'varsa' jelentésváltozást, különösen azt, hogy ez párhuzamosan megtörténhetett volna a magyarban és a szláv nyelvekben (már pedig ennek így kellett volna történnie, ha a magyar a szót 'tanya' jelentésben vette volna át). A szó nevét a varsa eredetileg csúcsos alakja motiválhatta.
> hoszen a szláv eredete (magaslat) Dunavarsány nevével nem támasztható alá ... Ez utóbbi esetében nem tudok szabadulni a varsa szótól.
Pivovarnak írt válaszomat offline írtam, így elkerültem a te reagálásodat. De talán így is megtalálhatóak benne a válaszok: mindegyik Varsány név eredetileg "r" nélküli volt. Ennek ellenére a varsa jó ötlet volt, vö. Varsad.
A "nincs magaslat -- nincs vrch eredet" logikus ugyan, de gyakran csalóka. Bár Versend a Baranyai-dombság szélén fekszik, így van ott magaslat, de valószínűtlennek tartják a közvetlen összefüggést a szláv vrch szóval a -d képző miatt. Ugyanis a korai időszakban -- eredetileg kicsinyítő képző volta miatt -- a -d helynévképző csak személynevekhez járulhatott: egy vrch szóra visszamenő személynév pedig nem feltételez a közelben kiemelkedést. A -d képző miatt valószínű, hogy a Varsad is személynévi eredetű, annál is inkább, mivel a jobbágyösszeírásokból a Varsa név adatolható.
P.S. Érdekes, az én adataim többsége is Kiss Lajostól való (Földrajzi nevek etimológiai szótára, 2. kiadás, 1988-1997)... |
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2002-01-24 12:36:23
|
124
|
Kedves LvT!
Az előző hozzászólás kapcsán találtam az MTESz-ben a varsa szócikkben egy feltételezést, amely honfoglalás előtti orosz eredetre utal. Sajnos, a betűk beírásában nem vagyok eléggé ügyes, ezért csak megközelítőleg jó a versa vagy vrsa hangzás. Ez állítólag települést, tanyát jelentett, ami eléggé indokolja a földrajzilag szétszórt települések azonos nevét.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
LvT
2002-01-21 12:14:43
|
119
|
Varsány: A honfoglaló magyarokkal érkezett alán törzs neve, de használatos volt az alán nép megnevezésére is: 1075: "qui vosciani dicuntur". Eredetileg *vosján-nak hangzott, amely a korabeli alán asián önelnevezés átvétele ( > (v)osján > (v)ossán > varsány ~ orsán). A XIII. sz-ban Magyarországra települő jász népességet ugyanennek az *ás megnevezésnek egy másik változatán ismerjük. A név eredete az óiráni ásu 'gyors' melléknévből képzett ásva népnév, amely több szarmata törzs elnevezése volt (vö. Asaioi, Asioi, Asiani), így az európai alánoké és a jászoké is. A megnevezést átvette a Kaukázusba települt alán-jász csoportokra a grúz is, ahol hangátvetéssel ovsz(eti) alakot kapott. Ebből vette át az orosz az oszét népnevet. Az oszétoknak önmagukra nincs közös elnevezésük, törzsi neveket használnak (pl. digor, iron): ők aszi, asziag elnevezés alatt a szomszédos török népek egyikét (a karacsájt) értik.
A helynevekben a Varsányon kívül az alánok más megnevezései is fennmaradtak, pl. Orzsán(-patak) (v- protézis nélküli névváltozat), Osgyán (az osján-ból, szemény név is), Oszlár (a török os+lar 'alán+ok' átvétele), (Tisza)eszlár (az Oszlár változata). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|