|
|
 |
LvT
2002-01-24 17:42:58
|
125
|
Kedves Pivovar!
Felvetésed teljesen jogos. Földrajzi etimológia "legyártásához" tilos anélkül hozzákezdeni, hogy ne lennének birtokunkban az adott földrajzi név korai okirati adatai: (adománylevelek, adóösszeírások, határjárási jegyzőkönyvek, stb.)
Ami Veszprémvarsányt illeti a pannonhalmi levéltárból az alábbi adatok mutathatóak ki ["S"-sel fogom jelölni a régies, áthúzás nélküli "f"-re (v. integráljelre) hajazó "s" betűt]: 1001-ből ill. 1101-ből: VuoSian, 1093 k.: uuosian. Látható, hogy akkor még nem volt a névben "r" (kiejtése kb. /vosjan/ lehetett), így nem eredhet a szláv vrch ~ vrani szóból.
Hasonló adatok még: Varsány (Nógrád m.): 1219/1550: VoSyan, 1319: Wosyan; Varsányhát (Dévaványa r.): 1321/1448: Wassaneghaz (tkp. 'Vassánegyház'); Dunavarsány (Pest m.): 1270: Wosyan; Hontvarsány (Kalinčiakovo, Szlovákia): 1290: Wosyan; Kisvarsány (Szabolcs-Szatmár m.): 1371: Vassan; Nagyvarsány (ma: Varsánygyüre, Szabolcs-Szatmár m.): 1215/1550: VoSian. A források tanúsága szerint a XV. sz. második feléből mutathatóak ki az első "rs"-es alakok (pl. 1478: Nagh Varsan), de mint látható, még a XVI. sz-ban is együtt élnek az eredetibb "sj" ~ "ss"-es formákkal.
Ugyanakkor Versend (Baranya m.) első említése "r"-es: 1268: Wrsyndh, így ez köthető a délszláv vrh szóhoz (valószínűleg egy Vran személyneven keresztül). Versec (Vrac, Szerbia): 1439: Vershecz, a szerb vrac 'kis hegy' előzményéből ered (a város a veserci Várhegyről kapta a nevét).
De hasonló szóképet eredményez más gyök is; a következőknél nem mutatható ki olyan szláv előzmény, amelyre etimológiát alapozni lehetne: Varsád (Tolna m.): 1305: Varsad nevét a magyar varsa 'halászeszköz' -d képzős származékára vezetik vissza; Verseg (Pest m.): 1386: Wersegh eredete a magyar nyelvjárási verseg~vörsök szó, ami a 'varsa szája'-t jelölte.
Az egykorú "r"-es adatokból kitűnik, hogy a korabeli ortográfia pontosan jelölte az "r" hangot, így az "r"-et nélkülöző alakokban "bízhatunk". A magyarban a mássalhangzó + "j" kapcsolatok helyett hosszú (lágy) mássalhangzót ejtünk, pl. látja /láttya/, szánja /szánnya/, így az eredeti /vosján/ ejtés a XIII-XIV. sz-ban /vossán/-ná változott (vö. a Varsányhátra vonatkozó adatot). A hosszú "s" pedig a XIV.sz-tól disszimilálódott "rs"-sé. Ez utóbbi változásra a közszavak köráből is vannak példák: háss > hárs, tassol > tarsoly, pessel > persely. |
|
 |
Kis Ádám
2002-01-24 12:31:07
|
123
|
Kiss LAjos is felfigyel erre, lehetségesnek tartva, hogy a sokfelé előforduló Varsány nevek némelyike a tiedre emlékeztető okfejtéssel szlávból eredeztethető. Ő a Baranya megyei Versend névben találja meg ezt az utat. Azt hiszem, ez a megengedő megközelítés eléggé fontos, hoszen a szláv eredete (magaslat) Dunavarsány nevével nem támasztható alá. Ha jól emlékszem, Dv. nincs magas löszparton.
Ez utóbbi esetében nem tudok szabadulni a varsa szótól.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
Pivovar
2002-01-23 22:38:55
|
122
|
Varsány?
Különös, én inkább szláv eredetűnek hittem volna (igaz, nekem szinte egyetlen "fegyverem" a megérzés)...
Akár a szlovák vrch~ (hegy, domb?) is lehetne támpont ehhez (vrchany -} "hegyifalu", ~dombja).
Kérdés persze, hogy a ~varsány helynevek mind dombon vannak-e (Veszprémvarsány pl. még elég magasan van, egy lejtő az egész falu, dombról le Győr felé, és amúgy is gyakoriak a szláv eredetű helynevek a Dunántúlon...
Ismétlem, ez csak találgatás...
|
|
Előzmény:
 |
LvT
2002-01-21 12:14:43
|
119
|
Varsány: A honfoglaló magyarokkal érkezett alán törzs neve, de használatos volt az alán nép megnevezésére is: 1075: "qui vosciani dicuntur". Eredetileg *vosján-nak hangzott, amely a korabeli alán asián önelnevezés átvétele ( > (v)osján > (v)ossán > varsány ~ orsán). A XIII. sz-ban Magyarországra települő jász népességet ugyanennek az *ás megnevezésnek egy másik változatán ismerjük. A név eredete az óiráni ásu 'gyors' melléknévből képzett ásva népnév, amely több szarmata törzs elnevezése volt (vö. Asaioi, Asioi, Asiani), így az európai alánoké és a jászoké is. A megnevezést átvette a Kaukázusba települt alán-jász csoportokra a grúz is, ahol hangátvetéssel ovsz(eti) alakot kapott. Ebből vette át az orosz az oszét népnevet. Az oszétoknak önmagukra nincs közös elnevezésük, törzsi neveket használnak (pl. digor, iron): ők aszi, asziag elnevezés alatt a szomszédos török népek egyikét (a karacsájt) értik.
A helynevekben a Varsányon kívül az alánok más megnevezései is fennmaradtak, pl. Orzsán(-patak) (v- protézis nélküli névváltozat), Osgyán (az osján-ból, szemény név is), Oszlár (a török os+lar 'alán+ok' átvétele), (Tisza)eszlár (az Oszlár változata). |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|